Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja

Műhely 120 politikai szerepvállalására irányult.6 Ezt egészíti ki két nagyobb forrásközlés, ame ­lyek Batthyány Ádámhoz és Maximilian von Trauttmansdorffhoz írott leveleit gyűjtötték össze.7 Ezzel szemben Zichy István esetében néhány régebbi tanulmány áll rendelkezésünkre, amelyek nem különösebben tértek ki kamaraelnöki tevé­kenységére,8 az újabb kutatások pedig még gyermekcipőben járnak. 9 A többiekről elszórtan találhatóak adatok, amelyek összegzésére nem került sor. A már említett Thurzó Ferencet leszámítva nem készült modern kamaraelnöki életrajz. Ennek a hiátusnak a pótlása az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szükség lenne, hiszen a Magyar Kamara vezetői a Magyar Királyság meghatározó politikusai vol­tak a 16‒17. század folyamán.10 Jelen tanulmány ezt a hiátust igyekszik részben orvosolni. Az itt bemutatásra kerülő életrajz egy hosszú és aprólékos kutatómunka eredménye. Az összegyűjtött adatok alapján a 17. század első felének második világi kamaraelnöke, veglai Horváth Gáspár (1563?–1624) rendhagyó karrierjét mutatja be. Rendhagyósága elsősorban a három országon – Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság és a Rzeczpospolita – átívelő életútjában, a főnemességbe való felemelkedésének mene ­tében, valamint a Magyar Királyság egyik leginkább bizalmi pozíciójának elnyeré­sében állt. A kutatást nagyban nehezítette a források kis száma és azok szétszórt­sága. Ezért a legnagyobb igyekezet ellenére is kisebb hézagok maradtak Horváth Gáspár életében, amelyek kitöltésére kevés esély mutatkozik a jövőben. A meglévő adatok azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy veglai Horváth életének fonto­sabb részeit rekonstruálhassuk, ezzel pedig képet kapjunk a 16‒17. század forduló­ján élt nemes úrról. * 6 Péter Katalin: A magyar romlás évszázadában . Budapest, 1975, 51‒59., 81‒82., 88‒103. Újabban pedig Anna Fundarkova: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század köze­pén: Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646‒1653). Századok , 2008. 4. sz. 943‒966. 7 S. Lauter Éva: Pálffy Pál nádor levelei (1644‒1653). Budapest, 1989; Anna Fundarkova: Ein uga ­rischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts: Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmannsdorff (1647‒1650). Wien, 2009. 8 Gróf Zichy István: Adatok a XVII. századi magyar nemesség műveltségéhez. In: Emlékkönyv Berzeviczy Albert, a MT Akadémia elnökének tiszteleti taggá választásának harmincadik évfordu­lója alkalmából. Budapest, 1934, 245‒249. Uő.: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Öregebbik Zichy István gróf (1616‒1693). In.: Regnum egyháztörténeti évkönyv 5. sz. Budapest, 1942‒1943, 734–764. 9 Újabban Zichy Istvánra: Károlyi Bálint: Zichy István, a Magyar Kamara elnökének levelezése Holló Zsigmond szepesi kamarai tanácsossal 1670-ben. In: Doktoranduszhallgatók VII. és VIII. konferenciájának tanulmányai. Szerk. Rózsa Sándor. Eger, 2020, /Konferenciák, műhelybeszélge ­tések XVII./, 37‒52. 10A későbbiekben terveim között szerepel a Magyar Kamara 17. századi elnökei életének és mun ­kásságának a feldolgozása akár monografikus keretek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom