Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Vass Eszter: A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása
céljából” 1957. április 6-i hatállyal a Legfelsőbb Bíróságon különbíróságként Népbírósági Tanácsot kellett felállítani.4 Ez a Népbírósági Tanács foglalkozott az 1956-os forradalom idején szerepet vállalók ítélethozatalával is. Az 1972. évi IV. törvény modernizálta a bírósági szervezetet, ami egybeesett az államszervezet és a gazdaságirányítás reformjával. A törvény 37. §-a kimondta, hogy „a Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási kollégium működik.” A kollégium a Legfelsőbb Bíróság elnöke által „ugyanabba az ügyszakba beosztott” bírák testülete volt.5 Az 1989-es alkotmány-módosítással a legfőbb bírósági fórum a Magyar Köz -társaság Legfelsőbb Bírósága elnevezést kapta. Az átfogó bírósági reform megalapozása és megvalósítása végett sor került az Alkotmány módosítására, valamint a bíróságokra vonatkozó három alaptörvényből álló jogszabálycsomag megalkotására.6 E jogszabályok a bírósági szervezetet mint a végrehajtó hatalomtól elkülönült egységes szervezetet határozták meg, és a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan rendszerét alakították ki, amely a politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A bírósági szervezet modernizálásának legutóbbi lépcsőfoka ‒ a 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény végrehajtásaként ‒ a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény volt, amely az egész bírósági rendszert és ítélkezést korszerűbb és hatékonyabban működő pályára állította. Ettől kezdve a mai napig a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el, a Kúria elnöke pedig a szakmai vezetésért felelős. A rendszer elemét képezi a bírák által választott és kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács, amely döntően úgynevezett kontrollfunkciókat7 gyakorol. A visszaállított Kúria jog- és hatásköre jelentősen kibővült.8 2020. április 1-vel megszűntek a járásbírósági, kerületi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok, az ezek által tárgyalt ügyek törvényszéki szintre kerültek elsőfokon. A közigazgatási perekben 2020. április 1-től elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Tör -vény szék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.9 4 Bővebben lásd Mikó Zsuzsanna: A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa működése és ügykeze lési gyakorlata (1957‒1963). 66. http://doktori.btk.elte.hu/hist/mikozsuzsanna/diss.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2020. november 25.) 5 Az 1972. évi IV. törvény, 37. § (1). 6 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény. 7 Az Országos Bírósági Hivatal elnöke felett a felügyeleti jogokat az Országos Bírói Tanács gyakorolja. 8 https://kuria-birosag.hu/hu/kuria-tortenete (Utolsó letöltés ideje: 2020. november 25.) 9 A bírósági szervezetrendszerről lásd https://birosag.hu/a-birosagi-szervezet (Utolsó letöltés ideje: 2020. november 25.) A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása 113
