Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Műhely - Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833

vezetni, a leggarázdább indulat sem forrhat fel ellene.”68 Miután az országgyűlés kez ­deti vitái erősen megviselték az amúgy is gyenge egészségű személynököt, alig három hónappal később az a hír járta Pozsonyban, hogy Szögyény nagybeteg, vér­hányásban fekszik, és ha meggyógyul, akkor sem fog többé elnökölni. Távollétében Ghyczy Péter alnádor látta el ideiglenesen az alsótábla elnöki teendőit. Róla ekkor az alábbiakat írta Deák Antal: „jó emberséges ember, de egy praesidiumra 69 szükséges tehetségektől szörnyű távol van szegény; se magát ki nem tudja magyarázni, mert nem jutnak-e eszébe a szavak, vagy esméretlen is azokkal, de hol egyik, hol másik ablegatus70 kölcsönöz neki szót a szájába, hogy ki tudjon vesződni a dűlőre, se rendet sem tud tartani; baj lesz, ha ő talál végig a gyűlés praesese lenni.”71 December 29-én leváltották tisztségéből és alkancellárrá nevezték ki a betegeskedő Szögyényt, az új királyi személynök pedig a Királyi Tábla személynöki ítélőmestere, Mailáth György udvari kancelláriai tanácsos lett.72 E hírekről értesülve írta Deák Antal 1826. január 2-án, miszerint minden órában várják az új személynököt, hogy minél előbb meg­jöjjön és fenntartsa a rendet, mert Ghyczy Péter gyenge elnöklése alatt akkora zaj van az üléseken, „mintha csapszék volna ott”.73 Mailáth Györgyöt január 9-én iktat ­ták be királyi személynöki tisztségébe a Királyi Táblán, másnap pedig „egy szép magyarsággal készült beszéddel kezdette el” elnöklését az alsótábla országos ülésén. „Milyen ember legyen, vagy miképpen viselje magát és praesidiumát az új personalis? Első egy-két ülésben igaz ítéletet hozni lehetetlen, mert ha mindjárt indulatos ember volna is, bizonyosan még most természete ellen is mérsékelné magát; de közönségesen azt beszélik felőle, kik közelebbről ismérik, hogy igen moderatus74 ember, s valóban, eddig moderatióval is viselte magát”75 – írta róla Deák Antal két héttel később. 76 Ami a főnemesek országgyűlési szerepét illeti, Deák Antal a diéta kezdetén, 1825 szeptemberében rosszallta, hogy a Tisza melléki vármegyékből kilenc mág­nást küldtek követnek.77 „...ez az én principiumom 78 szerént nem helyesen történt Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833 377 68OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1825. szeptember 26. (4.) 69Elnökségre, elnöklésre. 70Országgyűlési követ. 71OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1825. december 25. (10.) 72Pálmány: i. m. 1. köt. 661., 669. 73OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1826. január 2. (6.) 74Mértéktartó, türelmes. 75Értsd: uralkodott magán, türtőztette magát. 76OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1826. január 16. (2–3.) 77Schmidegg Ferenc gróf Zemplén, Vécsey Miklós báró Szatmár, Dessewffy József gróf Szabolcs, Csáky Sándor gróf Szepes, Orczy Lőrinc báró Heves-Külső Szolnok, Perényi Zsigmond báró Bereg, Andrássy György gróf Torna, Perényi Gábor báró Ugocsa, végül Sztojka Imre báró Máramaros vármegye követe volt. (Pálmány: i. m. 2. köt. 2243–2244.) 78Elvem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom