Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833
Jellemzések az országgyűlések résztvevőiről A pozsonyi diétára 1825 szeptemberében Zala vármegye második követeként érkező, és ott saját költségén jelenlévő Deák Antalt a császári titkosrendőrség utólag erősen mérsékelt ellenzékiként jellemezte, aki ritkán beszélt nyilvánosan, és annak ellenére, hogy kevés befolyása volt az országgyűlési tárgyalások menetére, mégis közmegbecsülésnek örvendett.28 „Mi collegáinkkal jó harmóniába vagyunk, és azon részhez csatoltuk magunkat, amely a haza javára dolgozik” – írta Deák Antal a saját, valamint zalai követtársa, Szegedy Ferenc cs. kir. kamarás, volt megyei első alispán országgyűlési tevékenységéről alig egy hónappal a diéta megnyitása után.29 Amikor 1825 novemberében egy latin nyelvű paszkvillus terjedt el Pozsonyban, mely Zalát, illetve annak követeit az „ultra alkotmányos” vármegyék közé sorolta, Deák Antal így hárította el e titulust: „ez már nem igaz, mert habár hevesebben kel tünk is talán ki némely tárgyban, de azért új jussokat mi nem kívántunk; vajha a régieket tudjuk megőrizni és tartani!”30 Deák Antal 1825 októberében azzal magyarázta a titkosrendőrség által is szóvá tett kevés megnyilatkozását, miszerint arra ritkán kínálkozik alkalom, mivel az „öregebb urak”, akik már négy-öt diétán is részt vettek, szokás szerint először szólalnak fel, és úgy kimerítik a tárgyat, hogy ahhoz már nehezen lehet hozzátenni érdemi érveket. A költői vénával rendelkező, az 1820-as évek elején történelmi regéket író zalai követ az idősebb, tapasztaltabb társai közül a Felső Magyarországi Minerva című folyóirat alapítóját, a nyelvújítóként, költőként és Kazinczy Ferenc barátjaként ismert Dessewffy József grófot, Szabolcs (korábban Sáros, majd Zemplén) vármegye követét31 tartotta legtöbbre: „Az egész diaetán azon sok régi diaetalisták 32 közül, akik itt most számosan megjelentek, gróf Dessewffy az, aki az elsőséget érdemli; mind előadása igen szép, mind tudománya bő, mind moderatiója33 is igen nagy, nem harag szik, ha ellentmondanak is neki; az egy hibája, hogy olykor poetai tűzétől elragadtatva messzebb vág, mint a tárgy kívánja. Hanem notarius34 nem a legjobbik, még eddig egy munkája sem állott meg; és valóban, ezeknek híjával vagyunk, mert noha négyet választottak a statusok,35 de egyik sem meríti ki jól az értelmet.” 36 Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833 373 28Molnár: A fiatal Deák Ferenc... 198. 29OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1825. október 9. (4.) 30OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1825. november 17. (7.) 31Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. Budapest, 2011. 1. köt. 881–883. 32Értsd: országgyűlési követek. 33Önuralma, türelme. 34Kerületi ülések jegyzője. 35Rendek. 36OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1825. október 9. (4–5.)
