Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Brandl Gergely – Szabados János: A Janus-arcú diplomata – Marino Tudisi raguzai kalandor életútja supplicatiója tükrében
fordítsa levelének tartalmát. Amennyiben azt feltételezzük, hogy fordításról van szó, akkor felmerül a kérdés, miért nem a sokkal gyakoribb német nyelvre fordították a kérvényt. Erre esetleg magyarázat lehet érintettsége a magyar ügyekben, és ezért alkalmazták a Magyar Királyságban használt hivatali latin nyelvet. Ugyanúgy nehézségekbe ütközik a dokumentum datálása is. A kérvényben utoljára említett konkrét esemény II. Ferdinánd császár halála (1637), mivel „boldog emlékezetűként” aposztrofálja őt. Ugyanakkor a dokumentum egyes részei utalhatnak az elhíresült tolmácsperre is (1638). Egy 1639. december 1-én Konstantinápolyból datált, Johann Rudolf Schmid tollából származó jelentés olasz nyelvű kivonata is említi Tudisit.40 A dokumentum keletkezését tehát valamikor 1638 júliusa és 1639 dec embere közé valószínűsíthetjük. Az irat objektivitása a műfajból is adódóan kérdéses, személyes hangvétele egyértelműen elfogult, és amint jeleztük, kizárólag pozitívan nyilatkozik az érintett személyről. Szolgálatai bemutatása közben azonban egy elbeszélési sajátosság is felmerül: számos esetben a többszöri narráció eszközével él, több különböző történetet elegyít. Ezt a módszert irodalmi műveltsége tehette számára lehetővé. A supplicatio-ban így érdekes visszaemlékezések szerepelnek, például az idős hatvani Ahmed bég beszámol a tizenöt éves háború eseményeiről (Győr oszmán ostromáról), amelyet Tudisi egy 1626-os budai dívánüléssel kapcsolatban idéz fel. A raguzai ezzel feltehetően korábbi kapcsolati hálóját és saját jelentőségét próbálta hangsúlyozni. Ugyanakkor valós és jelentős eseményekről is beszámol, valódi helyzeteket vázol, jóllehet saját szemszögéből, saját szerepét felértékelve. Ilyenek például a Murteza pasa betegségéről és a lengyelek elleni hadjárat élére való kinevezéséről szóló történetek. Az is árulkodó, milyen fontos eseményeket hallgat el életútjából, melyek azok, amelyek nem tüntetnék fel őt jó színben, mint például a Kuefstein báró nagykövetsége körüli események, illetve prágai büntetőpere. Összességében azonban elmondhatjuk az iratról, hogy szubjektivitása ellenére is nagy forrásértékkel rendelkezik, különös tekintettel a Habsburg–oszmán diplomácia belső viszonyairól. Legjelentősebb értéke, hogy belső nézőpontból ismerhető meg egy kém (diplomata) pályafutásának története, amely más, ugyancsak ritka esetekben41 általában csak számos jelentés alapján, darabokból tehető össze, még iscsak külső nézőpontból. A szövegközlést a humanista átírási elvek alapján készítettük el.42 A tulajdon neveket és földrajzi neveket a szövegben szereplő módon írtuk át. A Janus-arcú diplomata – Marino Tudisi raguzai kalandor életútja supplicatiója tükrében 93 40Schmid jelentése ismeretlen személynek (feltehetően Michel d’Asquier-nak), olasz kivonat. Konstantinápoly, 1639. december 1. ÖStA HHStA StAbt Türkei I. 114-6. fol. 46–47. 41Példaként lásd Szabados János: A 17. századi Habsburg-hírszerzés „gyöngyszeme” – Hans Caspar budai titkos levelező (1646–1659) munkássága. Vázlat egy nagyobb összefoglaláshoz. Aetas , 2016. 3. sz. 77–92. 42A legismertebb szabályzatokat egy helyen gyűjtötte össze: Forrráskiadási szabályzatok (újraközlé sek). Studium Füzetek. 5. Szeged, 2000. A korszakra vonatkozóan lásd. 5–127.; Az irodalmi szöve gek kiadására lásd Bene Sándor – Békés Enikő: Módszertani ajánlás a Bibliotheca Scriptorum
