Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Hámori Nagy Zsuzsanna: Francia követ Erdélyben 1625-ben
Movilă család rokonaként14 érdekelt Samuel Korecki lengyel koronahetman kalan dos életére: Ecaterina Movilăval kötött házasságára, konstantinápolyi fogságából való szökésére koncentrál. A Porta által támogatott II. Ştefan Tomşa elleni véres harcokban Korecki jövendő sógora, Alexander Movilă 1615–1616 fordulóján került rövid időre hatalomra. A francia nyelvű história megemlékezik trónfoglalásáról és Iaşi-ba való bevonulásáról, amelynek alkalmával Samuel Korecki és Michał Wiśniowiecki lengyel arisztokratákon kívül egy 60 fős francia lovascsapat is kísérte, ennek kapitánya bizonyos Montespin volt. A leírás szerint a kapitány vitézül harcolt a lengyel nemesek vezetése alatt nemcsak az Alexander Movilă trónra kerülését megelőző Tătăreni-Tăuteşti-i csatában 1615 novemberében,15 hanem a feje delem bukásakor is. A moldvai lengyel befolyás megtörésére és Tomşa trónra ültetésére 1616 nyarára felvonultak Iszkender boszniai pasa seregei, és augusztus legelején, Drăcşani-nál döntő csapást mértek a Movilă-pártra. A francia nyelvű krónika szerint Montespin 60 fős csapatából csak tizenketten, hét lengyel és öt francia katona maradt életben, köztük a kapitány is. A hadjárat eredményeképpen a Movilă-párt híveire és a rabokra konstantinápolyi fogság vagy gályarabság várt, azonban Tomşa megkegyelmezett Montespinnek és szabadon engedte, hátha még jó szolgálatot tehet neki.16 Ha a históriáról lefejtjük a túlzásokat, akkor is feltűnő, hogy vajon mi járatban volt egy francia katonai kontingens Moldvában, az 1610-es évek derekán. Minden valószínűség szerint Samuel Korecki zsoldjában állva kerültek Alexander Movilă kíséretébe és harcoltak a fejedelemért, mivel a herceg már 1610-ben, az orosz fronton folyó harcokra zsoldjába fogadta a francia alakulatot.17 Az sem kizárható, hogy a számos francia, lotaringiai és vallon nemest megmozgató tizenötéves háború után maradtak a térségben.18 Véleményem szerint a lengyel zsoldba szegődés és a Francia követ Erdélyben 1625-ben 69 14A moldvai fejedelmi család házasságpolitikája révén szorosan beépült a lengyel nemesség körébe is, hiszen Alexander lánytestvérei mind lengyel főnemesekhez mentek hozzá. A lengyel–moldvai összefonódásoknak és eseményeknek Bethlen Gábor fejedelemségére gyakorolt hatásáról lásd Borbély Zoltán: A Homonnai Drugeth György vezette Bethlen-ellenes mozgalom nemzetközi hátteré hez. In: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rende zett konferencia tanulmányai. Szerk. Dáné Veronka, Horn Ildikó et al. Kolozsvár, 2014, 303–307. 15Histoire sommaire... 65–66. A lengyel–moldvai közös hadviselésről lásd Florin Pintescu: Consideraţii privind cooperarea militară moldo–polonă în timpul dinastiei Movilă (1595–1616). Revista de Istorie a Moldovei, 2005. sz. 1–2. 105–106. 16Mindeközben Bethlen Gábor olyan szorult helyzetbe került ezen oszmán hadjárat alkalmával, hogy csak Lippa átadása árán kerülhette el a török seregek Erdélyen való átvonulását. A részletekről lásd Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem. Századok , 2011. 4. sz. 984–986. 17Az orosz és svéd fronton is szép számmal megtalálható francia zsoldosokról további adatokat közöl Joppecourt krónikájának készülő kritikai kiadásában Emmanuel Antoche. Ezúton is köszönöm a szerző előzetes információit. 18Legalábbis felveti ezen összefüggések lehetőségét Uő : Le gentilhomme lorrain Charles de Joppecourt et l’histoire de la principauté de Moldavie dans la deuxième decennie du XVIIe siècle. In: Combattre, gouverner, écrire: études réunies en l’honneur de Jean Chagniot . Paris, 2003, 69, 8. lj.
