Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - Egy alföldi mezőváros a 20. század második felében (Kiskunhalas története 4. Tanulmányok Kiskunhalasról a 20. század második feléből. Szerk. Ö. Kovács József – Szakál Aurél) Mészáros László
EGY ALFÖLDI MEZŐVÁROS A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Kiskunhalas története 4. Tanulmányok Kiskunhalasról a 20. század második felé ből. Szerk. Ö. Kovács József – Szakál Aurél. Kiskunhalas Város Önkormányzata – Halasi Múzeum Alapítvány – Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2019, 608 o. (16 színes képpel) A rendszerváltozás utáni években indult el az a könyvsorozat, amely a mostani, negyedik kötettel vált teljessé. Ez Kiskunhalas történetének négykötetes feldolgozása, mindegyik többszerzős tanulmánykötet. Az első 2000-ben jelent meg, és a kezdetektől a török kor végéig tekinti át a város történetét. A második kötet Kiskunhalas 18–19. századi történelméből közöl tanulmányokat, míg a harmadik a 19. század közepétől a 20. század közepéig tartó korszakot tárgyalja. A sorozathoz szervesen kapcsolódik a 2002-ben megjelent Kiskunhalas almanach , amely egy városismertető könyv az ezredfordulós Kiskunhalasról. Az első három kötet viszonylag rövid idő alatt, gyors egymásutánban jelent meg, a negyedikre azonban több mint tíz évet kellett várni. A szerkesztők és a kiadó kitartása azonban meghozta eredményét, és megjelenhetett a sorozatzáró kötet is. Ennek jelentősége azért is nagy, mert kevés város mondhatja el magáról, hogy ilyen alapossággal feldolgozta történeti múltját. A könyv azt a kort, a 20. század második felét tárgyalja, amely talán a legjobban érdekli a ma emberét, hiszen időben a legközelebb van hozzánk, és sokan személyesen átélték, megélték ezeket az évtizedeket. A történetírás nehézségét is ez adja, hiszen többen többféleképpen emlékeznek a múltra és máshogyan értékelik az eseményeket. A szerkesztők ezt az utószóban úgy fogalmazták meg, hogy „a mindenkori jelenkortörténet egy jégpályához hasonlítható, könnyen elcsúszhatunk.” A szerzők az egyes korszakok és témák szakértőiként a történeti forrásokra, életinterjúkra támaszkodva próbálnak hiteles képet adni az 1945 és 2000 közötti fél évszázadról. Tár gyal -ják és elemzik a korszakot meghatározó legfontosabb eseményeket, így az 1945-ös földosztást, a koalíciós korszak (félig) szabad választásait, a szovjetizálás folyamatát és az 1956-os forradalmat. A Kádár-korszakot tematikus egységekben láttatják, így írnak a korszak társadalomtörténetéről, gazdaságtörténetéről, az oktatásügyről, a művelődésügyről, a vallási életről és a városkép változásairól. Az utolsó fejezetek az 1990-es, újra szabad választásokról és az azt követő 90-es évekről szólnak. Az első írás Kiskunhalas második világháborús áldozataira emlékezik. A szerző, Végső István, aki több tanulmányában is foglalkozik ezzel a korszakkal, több mint 1300 elhunyt vagy eltűnt személy adatait gyűjtötte össze. A rendszerváltozás óta újabb adatbázisok nyíltak meg, és ez adta a lehetőséget arra, hogy bővüljön, illetve pontosításra kerüljön az áldozatok szomorúan hosszú listája. A következő – és még két másik – tanulmányt is Végső István jegyzi. Az 1945-ös földosztás régóta jogos igényeket elégített ki, és a korszak egyik legfontosabb eseménye volt. Azonban pár Irodalom 451
