Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - A nemzetközi kapcsolatok szolgálatában? (Diplomácia – Hírszerzés Állambiztonság. Szerk. Andreides Gábor – M. Madarász Anita – Soós Viktor Attila) Garadnai Zoltán
kereső szakaszok egyaránt voltak, amit a folyamatos (ideológiai alapú) propagandaháború kísért, és az eltérő percepciók is alapvetően meghatározták a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak megítélését, a valóság és a valóságnak hitt tények értékelését. A hidegháborús korszak nemzetközi kapcsolatainak értelmezése megérné akár egy önálló kötetet megjelentetését is, ahol a nemzetközi kapcsolatok összes tudományterületének művelői (politológia és geopolitika, nemzetközi jog, közgazdaság, történelem) kifejthetnék álláspontjukat a hidegháború történetével kapcsolatban. Andreides Gábor Száll József életútját mutatja be, disszidálásának okait és körülményeit elemzi magyar levéltári, illetve olasz internetes és svájci levéltári források alapján. Végkövetkeztetésében a nyugati titkosszolgálatok játszmáját helyezi előtérbe, de figyelmét elkerülte (és így nem is hivatkozik rá) M. Szebeni Géza által a Corvinus Egyetem Grotius internetes honlapján megjelent személyes hangvételű húszoldalas tanulmány (szerzője aktív diplomataként élte át az eseményeket), amely a titkosszolgálati vonal mellett a korrupciós tényezőt is hangsúlyozza. Értékelésem szerint Száll József a magyar diplomácia egyik legjobban felkészült, ám gátlástalan alakja volt, akinek szerepét és tevékenységét a nyugati és a szovjet titkosszolgálatok levéltári iratainak feltárásával lehetne pontosabban megrajzolni. E tekintetben a szerzőnek hamarosan megjelenő, Száll Józsefre vonatkozó életrajzi kötete meghatározó lehet.* Bank Barbara az egykori recski internáltak és az állambiztonság kapcsolatát vizsgálja. A tanulmányból jól látható, hogy a „kapcsolat” az egykori elítéltek és a szolgálatok között megmaradt, a rendszer számára ugyanis alapvető fontosságú volt, hogy az egykori internáltak életútját, tevékenységét azok haláláig (és a rendszerváltozásig) kövesse. Baráth Magdolna a hírszerzők diplomáciai fedésben végzett tevékenységét elemzi az 1948 és 1990 közötti időszakban, és kiváló összefoglalását adja a témának, tanulmánya alapműként értékelhető. Borvendég Zsuzsanna a magyar hírszer zés és a technológiai transzfer kérdését elemzi, rámutatva arra, hogy a magyar hírszerzés fontos szerepet játszott a modern technológia megszerzésében, és jól érzékelteti azt a különleges szerepet, amelyet Magyarország ezen a területen „kompországként” játszott. Egyetérthetünk a szerzővel abban, hogy „a téma további kutatá sokat érdemel, megismerése hozzá fog járulni a Kádár-rendszer mind teljesebb megismeréséhez.” Az alapos kutatásokra épülő tanulmány megerősíti azon vélemé nyünket, miszerint a rendszer stabilitásának megőrzése szempontjából rendkívül fontos nyugati kapcsolatok nagyobb rugalmasságot kényszerítettek ki a budapesti vezetés részéről. Ugyanakkor a Mitterrand elnök levéltárában az 1982-es budapesti úttal kapcsolatban található feljegyzésekből azt is láthatjuk, hogy a nyugati orszá-Irodalom 441 * A kötet időközben megjelent. Andreides Gábor: Egy megbízható elvtárs. Száll József útja az MKP-tól a P2-ig. Budapest, 2019, 334 o.
