Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - Festschrift Zombori István 70. születésnapjára (Laborator assiduus. A 70 éves Zombori István köszöntése. Szerk. Somorjai Ádám OSB – Somorjai Gabi) Molnár Antal
ünnepi bemutatójára Somorjai Ádám által összeállított húszoldalas katalógusból, amely az itt ismertetett kötet melléklete, a Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát védnöksége alatt és Zombori István operatív irányításával működő METEM munkájának számszerű eredményei is összesíthetők. Az elmúlt három évtizedben összesen mintegy 300 tételnyi, 100 000 oldalhoz közelítő publikáció-tömeg látott napvilágot, ebből 91 a METEM Könyvek , 10 az Ecclesia Sancta , 9 (illetve a részkö tetekkel együtt 12) az Egyházlátogatási Jegyzőkönyvek sorozatokban, sorozaton kívül pedig 100 kötet felett. Végül ne feledjük a kiindulópontot, a 30 évfolyamnyi, különböző címváltozatokkal megjelenő Magyar Egyháztörténeti Vázlatok című évkönyvet/folyóiratot. Ennek a minden szempontból úttörő és gigantikus vállalkozásnak a súlyát és értékét akkor tudjuk igazán megérteni, ha elhelyezzük abban a historiográfiai környezetben, amelyben megszületett. A METEM, miként neve is mutatja, eredetileg egy egyháztörténeti enciklopédia összeállítására vállalkozó munkaközösségként indult 1988. augusztus 28-án, a Központi Szeminárium dísztermében tartott alakuló ülésén. A hazai és az emigrációban élő egyháztörténészeket összefogni hivatott szervezet célkitűzését, a Dictionnaire d’Histoire et de Géographie Ecclésiastique sorozatot mintául vevő magyar egyháztörténeti enciklopédia összeállítását viszonylag hamar feladta, ugyanakkor lényegében a rendszerváltás utáni első jelentős, komoly publikációs tevékenységet kifejtő egyháztörténeti munkaközösséggé vált. Ne feledjük: az 1990-es években még messze voltunk a pályázatok által szervezett tudománypolitikai környezettől, így ez a munkaközösség sem a hazai és nemzetközi pályázatok finanszírozásával létrejött, klasszikus kutatócsoportként működött, hanem a Gründerzeit kihívásaihoz alkalmazkodó ernyőszervezetként, amely alkotókat és műhelyeket terelt egy publikációs fedél alá. Ezzel a klasszikus értelemben vett liberális felfogásával nagyon széles körnek biztosított megjelenési lehetőséget egy, a publikációs fórumokat tekintve a mainál sokkal szűkösebb időszakban. A METEM ennek köszönhetően egyházak, kutatási témák, korszakok és főleg generációk találkozási pontja lett. A folyóirat hasábjain és a könyvsorozatokban publikáló szerzők között megtaláljuk az 1990-es években már klasszikusnak számító hazai és emigrációban élő paptörténészeket vagy az egyetemek egyháztörténeti témákkal is foglalkozó nagynevű professzorait éppúgy, mint a rendszerváltást középgenerációként megélő kollégákat, illetve az akkori, majd későbbi fiatalokat. A Vázlatok és a kötetek szerzőinek névsorán végigtekintve megállapíthatjuk, hogy lényegében nincsen olyan, egyháztörténelemmel (is) foglalkozó kutató Magyarországon, az esztergomi érsektől és a mára fogalommá vált professzoroktól kezdve a pályán megkapaszkodni nem tudó doktoranduszokig, aki a METEM keretein belül ne publikált volna. Meglátásom szerint a METEM, illetve egyszemélyi működtetője és munkása, Zombori István tevékenységének legnagyobb érdeme, hogy jelentős mértékben hozzájárult az egyháztörténelem önálló diszciplínaként való emancipációjához. Az 1989-es politikai és ezzel együtt beköszöntő tudománypolitikai váltás után jelentős Irodalom 424
