Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924

Lalkov lett, aki addig a hadifogoly-segélyezési misszió titkári feladatait látta el. A képviselet továbbra is nagyon nehéz anyagi körülmények között működött, ami arra késztette az apparátusát, hogy új helyiséget keressen a misszió elhelyezése cél­jából (a novemberi 6000 koronás tartozást kiegyenlítették). A misszió titkárságá­nak ideiglenes címe a Teréz körút 39. szám alatti Hotel Britannica 208. szobája lett, ahol korábban a hadifogoly-misszió hivatali helyisége volt. December 9-én korrigálták a fent említett hibát, és az Ukrán Népköztársaság budapesti rendkívüli diplomáciai képviseletének vezetőjévé egy régi kijevi család sarját, Volodomir Szikevicset, az akkor már 50 éves tapasztalt katonatisztet nevez­ték ki. Szikevics még 1919 elején érkezett Budapestre abból a célból, hogy segítsé­get nyújtson az ukrán származású hadifoglyok gondozásában. Ettől az időtől kezd­ve szorosan együttműködött Galagannal. A hadifogoly-segélyezési misszió, később az Ukrán Vöröskereszt kirendeltségének kötelékében dolgozott a már említett Ljucij Kobiljanszkij, Osztap Gamerszkij főhadnagy, az átmeneti szálláshelyként is szolgáló ún. „regisztrációs pont” parancsnoka, Natalija Szikevics titkárnő, a misz­szióvezető lánya és Mikola Ogorodnyik zászlós. A budapesti ukrán rendkívüli dip­lomáciai képviseleten Szikevics stábjának tagja lett még tanácsosként Kobiljanszkij és a már szintén említett Lalkov, ideiglenesen megbízott titkárként. Egy ideig még a misszió apparátusát gyarapította Sztasziv is. Vagyis elmondható, hogy a diplo­máciai képviselet teljes apparátusát az Ukrán Vöröskereszt kirendeltségének mun­katársaival töltötték fel, ami jelentős mértékben meghatározta tevékenységének jövőbeni irányait. Ez nem állt ellentétben a hadifogoly-segélyezési misszió likvidá­lását kimondó 1920. augusztus 11-i rendelettel, melynek értelmében a hadifogoly­missziók vagyonát és eszközeit egyes országokban át kellett adni a diplomáciai képviselet számára, a hadifogoly-missziók tisztviselői pedig a diplomáciai képvise­letek külső munkatársai lettek.34 Ennek megfelelően a diplomáciai képviselet kere ­tén belül hozták létre az Ukrán Vöröskereszt részlegét, amelynek munkatársai Gamerszkij és Natalija Szikevics lettek. A hadifogoly-misszió egykori munkatársai ennek megfelelően folytathatták korábbi tevékenységüket, annak köszönhetően, hogy a „regisztrációs pont” fenn­tartásának anyagi feltételei javultak: az Ukrán Vöröskereszt Központjától 46 ezer korona összegű dotációban, míg a magyar kormánytól 250 ezer korona segélyben részesült. A regisztrációs pont 1920. november 1-től a Hernád utca 3. sz. alatti épü­letben, majd ezt követően a Keleti pályaudvar melletti barakkokban működött. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságának 1921. január 17-i budapesti ülésén meg­vitatták annak kérdését, miként lehetne pártfogolni „a különféle nemzetiségű hajlék nélküli asszonyokat és gyermekeket, továbbá az internáltakat”. Az ülésen elhang ­zott, hogy az ukrán hadifogoly-misszió „energikusan és rendszeresen” foglalkozik honfitársainak hazajuttatásával a szülőföldjükre.35 1921. február 21-én Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924 417 34ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 40, арк. 16. 35ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 49, арк. 2 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom