Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
Február 10-én az ukrán diplomaták megérkeztek a magyar fővárosba, ahol a Dunapalota Szállóban vettek ki szobákat. Galagan első feladata az volt, hogy végrehajtsa kormánya és külügyminisztériuma határozatát a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság már egy hónapja Budapesten működő képviseletének és az Ukrán Népköztársaság új missziójának egyesítéséről. Mivel nehézséget látott abban, hogy még egy tanácsosi posztot létesítsenek a misszió apparátusában, azt javasolta Biberovicsnak, hogy foglalja el az üresen álló titkári posztot. Utóbbi ezt visszautasította arra hivatkozva, hogy őt a tanácsosi tisztségre nevezték ki. Ennek ellenére formálisan mégis létrejött a két képviselet egyesítése. Az első (nem hivatalos) viziteket Galagan a szociáldemokratáknál tette: Garami Ernő kereskedelemügyi miniszternél és Várnai Dánielnél, a Népszava szerkesztő jénél. Az első találkozó, amelyre február 12-én került sor, azt a célt szolgálta, hogy elérje legalább a szociáldemokraták támogatását. Február 13-án a misszióvezető ellátogatott a külügyminisztériumba, ahol átnyújtotta gróf Csáky Imre miniszterhelyettes számára a megbízólevelét. Galagan ígéretet kapott arra nézve, hogy minden diplomáciai exterritoriális jogot biztosítanak a misszió számára, igaz, a független Ukrán Népköztársaság de jure elismerését a magyar diplomata nem ígérte meg.11 Február 14-én Galagan a Polgári Radikális Párt vezetőjével, Jászi Oszkárral találkozott, aki korában tárca nélküli nemzetiségi miniszter volt még Károlyi Mihály kormányában. A találkozó alapján úgy tűnt Galagan számára, hogy Jászi megértően fog viszonyulni az ukrán külképviselet törekvéseihez. Károlyi Mihály köztársasági elnök február 22-én fogadta Galagant és Biberovicsot. A találkozó a Budavári Palotában jött létre, és a rendkívül ünnepélyes külsőségek ellenére meglehetősen súlyos kérdések kerültek szóba. Így többek között annak veszélye, hogy a bolsevik mozgalom az egykori cári Oroszország határain túl is meg fog erősödni. Megerősítést nyert továbbá magyar részről az az igény, hogy az ukrán kormány ismerje el: Kárpátalja Magyarország integráns része. Szó volt egy Romániával szembeni ukrán–magyar közös fellépés lehetőségéről is. Galagan kijelentette, hogy az oroszországi bolsevikok támadásai sértik a népek önrendelkezésének elvét, ami ellentétben áll a Károlyi Mihály által is tisztelt Woodrow Wilson amerikai elnök nézeteivel. Az ukrán követ kifejtette a Direktórium hivatalos álláspontját arra vonatkozóan, hogy a kárpátaljai ukránok számára lehetővé kellene tenni, miszerint egy referendum keretében nyilváníthassák ki önrendelkezési jogukat, ami megfelelne a wilsoni 14 pontnak. Galagan elismerte, hogy Románia tekintetében Magyarország és az Ukrán Népköztársaság érdekei megegyeznek. Ahogy a követ később konstatálta: „Így indultak a diplomá ciai kapcsolataink a magyar kormánnyal.”12 Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924 407 11О. І. Галенко – Є. Є. Камінський – М. В. Кірсенко et al.: Нариси з історії дипломатії України . Під. p ед. В. А. Смолія. Київ , 2001, 346. 12М. Ґалаґан: i. m. 109.
