Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833
Kölcseyt az alsótábla 1832. december 22-ei kerületi ülésén nevezték ki a négy kerületi jegyző egyikévé,160 akiknek feladata az alsótábla uralkodóhoz intézendő fel irati javaslatainak, illetve a főrendekhez küldendő üzeneteinek megfogalmazása volt. A szatmári követ 1832 decemberének végén, 1833 januárjának elején három ilyen, hivatalos országgyűlési irományt fogalmazott meg magyarul, kettőt pedig latin nyelven (a magyar nyelv használata, illetve az országgyűlés Pestre helyezése ügyében).161 Kölcsey tervezetei a január 5-ei kerületi ülésen kerültek napirendre, ahol – saját megfogalmazása szerint – rájuk „omlott a kritikának zápora”, míg végül nagy lárma, zúgás és több-kevesebb kiigazítás után valamennyit elfogadták.162 A „magyar haza által dicsérve tisztelt tudós” javaslatainak kritikusai közé tartozott Deák Antal is, aki másnap a következőket írta sógorának az általuk korábban csak költőként ismert Kölcsey tervezeteiről: „Ha ezen munkákat elkészítve látnád, tud ván azt, hogy Kölcsey tollából folytak, vagy azt nem hinnéd, hogy ezek csakugyan általa tetettek fel, vagy arról kételkednél, hogy Kölcseynek költői munkái az ő elmeszüleményi legyenek. Már két országgyűlésen volt szerencsém lenni, de oly silány és lelketlen munkák még egy kerületi jegyző által sem készültek; a deák163 fordítás pedig éppen a még jövendő századra mutat, melyben alkalmasint a jó deák nyelvhez értő embert lámpással fogják utóink keresni. Elhiszem, hogy nem volt éppen költői vénájában, amidőn tollat ragadott kezébe, csak az kár, hogy az országgyűlésének nincsen ideje az ő vénájának felbuzdulására várni; így van, mikor valaki eránt vakbuzgósággal viseltetik az ember, s nem ismervén minden oldalról tehetségét, csak azért, mivel ő az, oly pályára juttatja, melyen kifáradt tüdővel a célhoz futni nem képes; sokat vesztett a közvélekedésben.”164 Deák Antal nem részletezte Kölcsey tervezeteinek vitáját, csupán annyit jegyzett meg arról, hogy „egy rossz nadrágból sokkal nehezebb jót csinálni, mint a még szabatlan posztóból alkalmas újat készíteni; [a három javas lat] olyan tehát, amilyen, de a közvárakozásnak éppen meg nem felelő.” 165 Kölcsey az 1833. február 5-ei kerületi ülésen olvasta fel az általa – követtársai unszolására – készített újabb, az uralkodó Magyarországon való lakásáról szóló felirattervezetet, melyet először örömmel fogadtak, azután részben mégis megváltoztattak, majd átdolgozásra adtak vissza neki.166 Deák Antal az alábbiakat írta sógo Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833 387 160OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1832. december 23. (9.) 161Ezeket a tervezeteket, illetve azok többféle változatát közli: Kölcsey Ferenc: Országgyűlési doku mentumok. Sajtó alá rend. Völgyesi Orsolya. Budapest, 2011, 411–430. (Keletkezésükről lásd: Uo. 889–894.) 162Kölcsey: Országgyűlési napló... 37–38. 163Latin nyelvű. 164OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1833. január 6. (1–2.) 165OGYK MPGY Deák Antal levelei. Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1833. január 6. (3.) 166Kölcsey: Országgyűlési dokumentumok... 464–477., 910–911.
