Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833
A magyar történettudomány egyik klasszikusa, Marczali Henrik történetíró, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is kutatta e leveleket, amint az életrajzi visszaemlékezéséből kiderül: „A hazai történetre nézve sok elsőrangú kiadatlan anyagot gyűjtöttem. [...] A képviselőház könyvtárában talál tam Deák Antal, Ferenc bátyja leveleit sógorához, Oszterhuberhez [!] 1825–33-ból”. 21 Marczali e kutatásából nem született tudományos publikáció, csupán két kevéssé ismert – gyakorlatilag elfeledett – hírlapi cikk. Az első, valamivel hosszabb terjedelmű írást 1910 karácsonyán tette közzé a Pester Lloyd hasábjain, Anton Deáks Reichstagsbriefe címmel. A német nyelvű cikkből kiderül, hogy Marczali 1901-ben, a képviselőház akkori elnöke, Apponyi Albert gróf engedélyével használhatta az országgyűlés könyvtárában található leveleket. Marczali írása rövid áttekintést adott Deák Antal országgyűlési leveleiről, méltatta azok történeti forrásértékét, és szemezgetve belőlük, kivonatosan vagy szó szerinti idézet formájában több levél jellemző, fontos részletét is közzétette (németre fordítva).22 Részben ugyanezek, részben pedig további levélidézetek jelentek meg Marczali másik, A magyar politikai élet egy táblabíró leveleiben című cikkében, mely két évtizeddel később, 1929-ben látott napvilágot a Budapesti Hírlap karácsonyi számában. „Már a régi képviselőház könyvtárában, hová hosszú éveken át szabad volt bejáratom, találtam Deák Ferenc testvérbátyjának, Antalnak leveleit sógorához, Osterhuber [!] Józsefhez [...] . E levelek elsősorban politikaiak és országgyűlési tudósítások, de sok bennök a személyes vonatkozás, és nem hiányzanak az általános szempontok sem, melyek bevilágítást engednek az író egész lényébe. A diéta pontos, lelkiismeretes leírása mellett a családi, gazdasági ügyek is érvényre jutnak, sőt, még külföldi eseményekről is találunk tudósításokat” – értékelte a neves történetíró a leveleket cikké nek bevezetőjében.23 Rajtuk kívül kézbe vehette még Deák Antal Oszterhueber Józsefnek címzett leveleit, vagy azok egy részét dr. Fára József is, aki 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt. A történész diplomával és történettudományi doktori fokozattal rendelkező szakember hivatali teendői mellett levéltári alapkutatásokat folytatott, és több tudományos munkát, valamint számos ismeretterjesztő hírlapi cikket tett közzé Zala megye (elsősorban reformkori) történetéről. E kutatásai során kerülhetett hozzá, illetve rekedhetett nála Deák Antal Pozsonyban, 1830. december 6-án kelt – máskülönben az országgyűlési levelek gyűjteményében található – hosszú levelének töredéke Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833 371 21Marczali Henrik: Emlékeim (9). Akadémia és egyetemi tanárság. Nyugat , 1929. 18. sz. 364–368. 22Heinrich Marczali: Anton Deáks Reichstagsbriefe. (1825–1833.) Pester Lloyd , 1910. december 25. 66–69. 23Marczali Henrik: A magyar politikai élet egy táblabíró leveleiben. Budapesti Hírlap , 1929. decem ber 25. (294. sz.) 58–60.
