Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Molnár András: Deák Antal jellemzései az országgyűlések résztvevőiről, 1825–1833
Hogyan kerültek Deák Antal levelei a könyvtár birtokába? Írójuk, aki 1810-től alszolgabíró, 1817-től 1821-ig pedig főszolgabíró volt Zala megye Kapornaki járásában, majd 1828-tól 1831-ig a vármegye első alispáni tisztségét töltötte be, Zala országgyűlési követeként vett részt az 1825–1827., 1830. és 1832–1836. évi pozsonyi diétán (előbb második, 1830-tól első követként).6 Deák Antal ez idő alatt többkevesebb rendszerességgel tájékoztatta öccsét az országgyűlésen történtekről, e leveleket azonban Deák Ferenc, amint közismert – egyetlen, sógoruknál maradt példány kivételével – a többi neki szóló levéllel együtt idős korában elégette.7 Azok a baráti, bizalmas levelek azonban, amelyeket Deák Antal a sógorának (a húga, Deák Klára férjének), Oszterhueber Józsefnek írt Pozsonyból, szinte hiánytalanul fennmaradtak. A művelt, jogot végzett Oszterhueber József Pusztaszentlászlón élt földbirtokosként, emellett pedig ügyvéd, uradalmi ügyész, Zala vármegye táblabírája (1848–1849-ben a megye helyettes alispánja, később a Zalamegyei Gazdasági Egyesület alapítója) volt.8 Oszterhueber József kérésére 1868. augusztus 10-én engedélyezte az uralkodó, hogy a kérelmező, valamint testvérei és azok leszármazottai – anyai ági őseik iránti tiszteletből – felvegyék és használhassák a Tarányi nevet, illetve a nyírlaki előnevet.9 Mivel Tarányi-Oszterhueber Józsefnek nem volt gyermeke, 1869. január 10-én bekövetkezett halála után csak testvére, Mihály leszármazottai vitték tovább a Tarányi nevet. A pusztaszentlászlói birtokot és kúriát, benne Tarányi-Oszterhueber József családi iratait, köztük Deák Ferenc és Antal leveleit a Sümegen, 1837. december 18-án született Tarányi-Oszterhueber Ferenc, a família birtokrészeinek egyesítője és a nyírlaki kastély átépíttetője örökölte, aki 1895. november 20-án hitbizományt alapított, mely a söjtöri Deák-birtokokat is magában foglalta.10 Mivel tudjuk, hogy Tarányi Ferenc 1905-ben, majd 1916-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta családi iratainak egy részét – köztük a Deák-testvérek több iratát –,11 feltehetőleg tőle kaphatta ajándékba, vagy vásá Műhely 368 6 Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. /Zalai Gyűjtemény 50./ 397. 7 Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822–1875. Szerk. Váczy János. Budapest, 1890. [Előszó 3.] 8 Életrajzi adatait lásd: Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. A felkészülés és a zalai pályakezdet évei 1803–1833. Budapest, 2003, 61–63. 9 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K 19, Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi könyvek, 68. köt. 409.6291/1868. sz. 10Miklósi-Sikes Csaba: Kőbe vésett történelem. A sümegi városi temetők története és sírjelei 1950-ig. Sümeg, 2002, 41. 11MNL OL P 651, Tarányi-Oszterhueber család iratai, 1634–1899. A Nemzeti Múzeum növedéki naplójára, illetve leltári számára hivatkozik: https://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID= 4664. (Utolsó letöltés: 2018. október 1.)
