Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Schmidt Anikó: A ciprusi hadjárat (1570–1573) muszlim indoklása
más, az ő birtokukban lévő területekkel [is] békét kötöttek, s ezért szerepelt benne az említett tartomány? A válasz: Allah a tudója! Semmilyen akadály nem látszik. Az iszlám padisahja akkor köt jogos békét, ha az hasznos az összes muszlim számára, amennyiben nem az, a béke nem jogos. Amikor hasznosnak tűnik, »örökösen« vagy pedig »időlegesen« megkötik, de ha aztán alkalmas időben a megszegése tűnik jobbnak, akkor természetes, hogy feltétlenül és szükségszerűen meg kell szegni. A próféta őfensége a hidzsra7 6. évében 10 évre szóló békét kötött, és Ali őméltóságának 8 erős ahdnámét 9 írt. Miután a békét megkötötte, a következő évben annak megszegése tűnt hasznosnak, ezért a hidzsra 8. évében ellenük ment és meghódította Mekkát. Nagyúri elhatározásával [ti. hogy megindítja a háborút] a kalifa [ti. a szultán] őfelsége is követte a próféta őfenségének nemes szokását. Írta a szegény Ebusszuúd.” 10 A fentebbi fetva szövege alapján nyilvánvaló, hogy a Porta a hadjárat ideológiai indoklásául az iszlám történelmi jogát használta fel, amely Ciprus első arab meghódítása óta (647, Oszmán kalifa) fennáll. Ugyanez az érvelés visszaköszönt a Signoriával folytatott tárgyalás során is: Szelim itt is a történelmi jogokra hivatkozva kérte Ciprust a Signoriától11 , azt állítván, hogy az korábban az egyiptomi szultánhoz Műhely 330 7 Mohamed próféta kivándorlása Mekkából Medinába. Ennek az eseménynek utólagos időpontjául I. Omár (581–644) kalifa 622. július 16-át tette meg, mivel ez egybevágott az arabok addig használt naptári évének első napjával. Egyúttal ez a dátum lett az iszlám időszámítás kezdete. Maga az esemény valójában 622. szeptember 23-án történt. 8 Ali kalifa, azaz Ali ibn Abi Tálib (599–661) Mohamed próféta unokatestvére és egyben veje, az isz lám negyedik kalifája, aki 656. június 17-étől haláláig uralkodott. 9 Szerződéslevél. 10Sabıkan bir vilayet dar-ı islamdan olup ba’de zaman küffar-ı hâkisar müstevli olup medaris ve mesa cidin harap ve muattal ve menabir ve mehafilin küfr ve dalâlet ile mala mal ve nice türlü ef’al-i habise ile din-i islama ihanet kast eyleyüb ve etraf-ı âleme evza-ı kabihaların işaat eyleseler, padişah-ı dinpenâh hazretleri hamiyyet-i islam muktazasınca diyar-i mezkürü küffar-ı hâkisar elinden alıp darülislama ilhak eylemeye azimet ve himmet buyursalar sabıkan mezkür keferenin tasarruflarında olan âhar vilayetler müsalaha olundukta, ellerine verilen ahitnamede mezkür vilayet dahil olmakla şeriat-ı mutahhara mucibince mezkür ahitname nakzına azimet buyurmalarına mâni olur mu beyan buyrula. Elcevap: Allahu A’lem asla mâni olmak ihtimali yoktur. Padişah-ı islam a’azz Allahu teala kefere ile sulh eylemek o zaman meşru olur ki, kâffe-i müslimine menfaat ola, olmayacak asla sulh meşru değildir. Menfaat müşahede olunup, müebbet yahut muvakkat olduktan sonra menfa’atlı zamanda bozulması enfa’ görülse elbette bozmak vâcip ve lâzim olur. Hazret-i resulullah aleyhi’ sselam hicret-i nebeviyenin altıncı yılından on yıla değin sulh edip hazret-i Ali kerem Allah vech-i muvakid ahitname yazıp muahede mukarrer kılındıktan sonra gelecek yıl bozmak enfa’ görülüp hicretin sekizinde üzerlerine varıp Mekke-i muazzamiye feth buyurmuşlardır. Hazret-i rabbu’l-alemin [...] azimet-i hümayunlarında cenab-i risaletpenah [...] selam hazretlerinin sünnet-i şeriflerinde iktida buyurmuşlardır. Ketebehu Elfakir Ebussuud. A fetva szövegét krónikájába beemelte İbrahim Peçevi: Tarih-i Peçevî . İstanbul, 1283/1866, 486–487. s. Rövidebb változata: İbrahim Peçevi: Peçevî Tarihi. Haz. Murad Uraz. Cilt I. İstanbul, 1968, 255. s. Saját fordításomban. 11A Signoria a középkori, reneszánsz Itália városállamaiban meghonosodott állami intézményt jelöl te. Itt a velencei Signoriáról van szó, amely a Köztársaság egyik legnagyobb hatalommal bíró testülete volt, és a többi itáliai Signoriához hasonlóan a Kistanácsból fejlődött ki.
