Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Hatos Pál: Az őszirózsás forradalom mostoha köztársasága

megszüntettük volna”.46 Ezután következett Magyarország önálló és független nép ­köztársaságként való államiságának kimondása, illetve annak elfogadása, hogy Magyarország alkotmányát az új választójog alapján összehívandó alkotmányozó gyűlés határozza meg. A hivatalos elnevezés tehát a népköztársaság lett, de a szó­nokok ezzel egyenértékűként használták előtag nélkül is, jelezve, mennyire csepp­folyós és kialakulatlan volt az államformaváltás ideológiai tartalma. A határozato­kat Nagy György, az újjáalakult Köztársasági Párt vezére olvasta fel, s a jelenlevők alkotta Nagy Nemzeti Tanács vagy nemzetgyűlés úgynevezett Néphatározatban rögzítette. (A jegyzőkönyv Nagy Nemzeti Tanácsról szólt, de a szónokok, „Tisztelt Nemzetgyűlés!” megszólítással fordultak a jelenlevőkhöz.) Minden természetesen közfelkiáltással ment, ahogy az a határozat is, hogy a választásokig az állami főha­talmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja, a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával. A néphatározat kimondta, hogy a népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket az általános, titkos, egyen­lő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról, a sajtószabadságról, a nép esküdtbíráskodásáról, az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, a földmíves népnek földhöz juttatásáról. E célból a nem­zetgyűlés az összes államhatalmat a kormányra ruházta át, a Nemzeti Tanács inté­zőbizottságának támogatásával és azzal a korlátozással, hogy a határozati javaslat­ban felsorolt törvényeket azonnal bocsássák ki, és azok végrehajtásáról mielőbb gondoskodjanak. Ez a fajta forradalmi törvényhozás példátlan volt addig a magyar történelem­ben, mivel a Nagy Nemzeti Tanács nem választott testület volt, de kétségtelenül nagy támogatottsággal bírt. Ez a támogatottság kifejeződött a csatlakozások és hűségnyilatkozatok százaiban, amit nem csupán az egyházak és az egyházi szerve­zetek teljes köre tett meg sokszor ünnepélyes formában, hanem a magyar gazdasá­gi élet teljes vezérkara, a nagybirtokosokat tömörítő Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) ugyanúgy, mint a nagyipar és banktőke szervezetei, a Magyar Kereskedelmi Kamara vagy a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ). S per­sze a társadalmi élet legkülönfélébb testületei. Sőt az ellen-Nemzeti Tanácsnak indult Nemzetvédelmi Szövetség is beszüntette tevékenységét és behódolt. Vezetője, a jezsuita Bangha Béla folyóiratában, a Magyar Kultúrá ban publikált vezércikkben jelentette ki, hogy a régi rend a maga bűneivel, mulasztásaival s kor­hadtságaival nemcsak a demokráciának állt útjában, hanem legalább ugyanolyan mértékben a keresztény etika érvényesülésének s a hitélet szabad fejlődésének is.47 Prohászka Ottokár pedig személyesen vállalt tisztséget a Fejér megyei Nemzeti Tanácsban.48 Néhány nap múlva a Katolikus Nagygyűlésen azt fejtegette, hogy a Nyolcasok a magyar történelemben 24 46Országgyűlési Könyvtár, Országgyűlési naplók, irományok, Képviselőházi napló (a továbbiakban: KN), 1910 XLI. kötet, Függelék, 457–458. 47Bangha Béla: A demokrácia győzelme. Magyar Kultúra , 1918. november 20. 354. 48Tengely Adrienne: Magyar egyházak a forradalmak korában. Eger, 2011, 86.

Next

/
Oldalképek
Tartalom