Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
szokásos téli síelésére, távollétében néhány sértett pedagógus, illetve egy igazgatóságra törő pedagógus házaspár áskálódni kezdett ellene, felemlegetve forradalom alatti tevékenyégét. A pedagógus szakszervezet és a megyei tanács oktatási osztálya is vizsgálatot indított. A szakszervezetben a vádakat alaptalannak találták, s tanácsi vonalon is csak kisebb hibákat állapítottak meg. Amikor a megyei oktatási osztály vezetője az ügyben tárgyalt a városvezetőkkel, arra jutottak, hogy az iskolán belüli személyi ellentétek elsimítása érdekében elegendő lesz Ricseit áthelyezni egy másik iskolába. Nem sokkal később, 1957. február 7-én azonban a hajdúnánási rendőrség az igazgatót váratlanul letartóztatta és közbiztonsági őrizetbe vette azzal az indokkal, hogy „az októberi ellenforradalmi események egyik előkészítője volt”.37 Kihallgatták, később Kistarcsára internálták, majd 1957. július 10-étől előzetes letartóztatásba vették. 1957. augusztus 5-én készítette el Ricsei ügyében a Debreceni Járási Ügyészség az 1957. Bül. 1158/4. szám alatt kiadott vádiratot, amelyben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekményben való tevékeny részvétel bűntettével vádolták meg (BHÖ 1. pont, 2. bekezdés).38 Hárman szerepeltek még rajta kívül a vádiratban a vádlottak között, s mindegyikük esetében hasonló volt a vád. Ricsei volt az elsőrendű vádlott, s ő volt a leghosszabb ideje őrizetben.39 A vádiratban a Ricsei ellen felhozott vádak öt pontba sűríthetők: 1. A Bocskai Kör vezetőjeként a kör ülésén hangoztatta, hogy „a párt eljátszotta vezető szerepét, a vezetést át kell adni a Hazafias Népfrontnak, a vezetőket felelősségre kell vonni.” 2. Október 26-án este „a hajdúnánási zsidók lakásának feldúlására és a személyek bán talmazására összegyűlt tömeg élére állott”, majd „több személyt tettlegesen bántal maztak is, és több lakást feldúltak, berendezését összetörték.” A vádiratnak ez a leg nagyobb torzítása a valósághoz képest, hiszen a megvádolt személy épp ellenkezőleg cselekedett: a fenyegetett és bántalmazott helyi zsidók segítségére sietett és megnyugtatásukra törekedett. Ugyanakkor a vádirat még azt is hozzáfűzte, hogy Ricsei „ekkor már megbízás nélkül is az ellenforradalom vezetőjének érezte magát”. E mon datok nyomán felsejlett a veszély, hogy akár államrend elleni szervezkedés vezetésével, annak kezdeményezésével is megvádolhatják (BHÖ. 1. pont, 1. bekezdés),40 Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben 219 37Javaslat Ricsei Balázs közbiztonsági őrizetbe vételéről. 1957. február 7. „Ricsei Balázs és társai” per iratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 844/1957. 381956 után még évekig nem létezett büntető törvénykönyv. Ezt a szerepet A hatályos anyagi bünte tőjogi szabályok hivatalos összeállítása című gyűjtemény (rövidítve: BHÖ) látta el, mely a bűncse lekmények hét nagy csoportját tartalmazta, és az első csoportba (pontba) sorolta a népköztársaság elleni bűntetteket. 39A többi vádlott szerepére, az ellenük lefolytatott eljárásra terjedelmi korlátok miatt nem áll módomban kitérni. 40A BHÖ. 1. pont 1. bekezdése szerinti bűncselekmények minimális büntetési tétele tízévi börtön büntetés volt (a legmagasabb tétele pedig halálbüntetés), míg a BHÖ. 1 pont 2. bekezdése szerinti bűncselekmények legmagasabb tétele volt a tízévi börtön. Vö. Kahler Frigyes: Jogállam és diktatú ra. Budapest, 2005.
