Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
az elméleti oldalra. Azt mondtam, próbáljuk meg mi is keresni az útját, hogy hogyan lehetne megreformálni ezt az egészet, mert nagyon félrevitt a dolog” – emlékezett vissza.15 1956 őszén több olyan hatás érte, ami fokozta aktivitását: nagy hatással volt rá a párt értelmiségi határozata, amit a szeptemberi Társadalmi Szemlé ben hoztak nyilvánosságra, továbbá Rajk László rehabilitálása és újratemetése, a lengyelországi reformok híre, s nem utolsó sorban a debreceni Kossuth Kör vitája, amelyen személyesen is részt vett. Az október 13-i debreceni vitaülésnek – amelyre a pártellenzék sajtóvitákból jól ismert alakját, Losonczy Gézát,16 a Magyar Nemzet újságíróját hívták meg vitavezetőnek – az értelmiségi határozat jegyében Értelmiség – demokrácia – Debrecen címet adták. 17 A gyűlés egyértelműen kiállt a politikai változások szükségessége és a pártba e napon visszavett Nagy Imre mellett. Ricseit a debreceni tanácskozáson megfogta az oldott légkör, Losonczy határozott fellépése és vitavezetése, valamint a sok kritikus vélemény. Két nap múlva be is számolt az itt látottakról-hallottakról a hajdúnánási rendezvényen. Október 15-én, az irodalmi kör első nyilvános ülésén mintegy 15–20 fő volt jelen, többségében irodalom iránt érdeklődő tanárok, pedagógusok. A hajdúnánási kultúrházban megtartott alakuló ülésre meghívót kaptak a város akkori vezetői, Szilágyi Gyula tanácselnök és Fazekas Jenő párttitkár is, akik azonban elfoglaltságukra hivatkozva nem vettek részt azon. Megjelent viszont Varjas Pál rendőrőrnagy, a városi rendőrkapitány helyettese, aki szintén irodalombarát volt, továbbá a helyi pártvezetőség is képviseltette magát. Az ülésen Ricsei tartotta a bevezetőt, majd hozzászólások következtek. A résztvevők elfogadták a helyi lap tervét, s annak szerkesztését Ricsei vállalta. Megegyeztek abban, hogy egy hét múlva, október 22-én, hétfőn nyilvános vitaestet rendeznek. Ezt később egy nappal elhalasztották, mert erre a napra, október 22-ére esett a megyei pártbizottság politikai akadémiájának debreceni rendezvénye, ahol az előadó Donáth Ferenc volt, s Hajdúnánásról meghívták Fazekas Jenőt, Szilágyi Gyulát és Ricsei Balázst is. Donáth Ferenc a pártoktatók házában a magyar mezőgazdaság helyzetéről tartott előadást, amely nagy érdeklődés mellett a késő éjszakába nyúló vitával végződött.18 Ricsei szorgalmasan jegyzetelt, és a vita végéig ottmaradt. Debreceni rokonoknál aludt, s csak másnap reggel utazott haza Nánásra. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 212 15Interjú Ricsei Balázzsal (1992). 16Losonczy nagyhatású cikkben szólt hozzá többek közt a párt értelmiségi határozatához is. Losonczy Géza: Az értelmiségi határozatról. Művelt Nép , 1956. szeptember 2. 17Kövér György: Losonczy Géza (1917–1957). Budapest, 1998, 255.; Filep Tibor: Értelmiségi meg mozdulások Debrecenben az 1956-os forradalom előtt. In: Rákositól Kádárig. Fejezetek a legújabb kori magyar történelemből. Debrecen, 1998 / Jelenkortörténeti Műhely I./, 110. 18Donáth Ferenc: A Márciusi Fronttól Monorig (Tanulmányok, vázlatok, emlékezések). Budapest, 1992, 81–95.; Filep Tibor: Az 1956-os forradalom Hajdú-Biharban. In: Gazdag István (főszerk.): 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Debrecen, 1993, 8.
