Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
Ricsei Balázs (1926–1998) szellemi útja: a népi baloldaltól a pártellenzékig Ricsei Balázs a beregi vidéken, Barabás községben született 1926-ban, kisbirtokos paraszti családban. A négyéves polgári iskola elvégzése után 1941-től a Sárospataki Református Tanítóképzőben tanult, ahol 1946-ban tanítói és kántor oklevelet szerzett. Sárospataki évei alatt a népi írók formálták leginkább a gondolkodását, de a marxizmus is nagy hatással volt rá. A népi baloldalról indulva hamar eljutott a szocialista eszmékhez. Alighogy elkezdett tanítani, 1946 novemberében belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1947-től részt vett az úttörőmozgalomban, sőt 1948-ban az elsők közt végzett úttörővezető tanfolyamot. 1948-tól két és fél évig katonai szolgálatát töltötte, s itt döbbent rá először, hogy a hatalomra került kommunista párt által hirdetett szocialista-kommunista eszméktől sok tekintetben különbözik a politikai gyakorlat. A Debrecen melletti Nagycserén tanított feleségével, amikor 1952-ben kinevezték Hajdúnánásra iskolaigazgatónak. Alig több mint 26 éves volt, amikor egy 700 fős általános fiúiskola vezetője lett. Kiváló tanító volt, de tovább akarta magát képezni, ezért 1953–1955 között elvégezte az Egri Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán az orosz nyelv és irodalom tanári szakot. Hajdúnánáson aktív közéleti tevékenységet fejtett ki, így sokan ismerték a városban, nemcsak a pedagógusok. Tagja volt a pedagógus tánccsoportnak, s a helyi sportkör (Fáklya SE) igazolt versenyzőjeként tornászott. Pártfunkciót nem vállalt, de mint elméletileg felkészült, széleskörű műveltséggel rendelkező és marxista meggyőződésű MDP-tag, rendszeresen tartott politikai előadásokat. Megítélése azonban vegyes volt, mivel erős marxista-materialista meggyőződése, illetve annak terjesztése a világnézeti nevelés és népművelés terén a város lakosságának egy részében ellenérzést szült. Ricsei szerkesztette 1954–1955-ben a Hangoshíradó című helyi újságot, majd 1956 áprilisától a kéthetente megjelenő Nánási Híradó t, amit a városi tanács nép művelési csoportja adott ki. 1956 folyamán részt vett a szakszervezeti bizottság munkájában is. 1956 szeptemberében tízéves párttagsága alkalmából, tevékenysége elismerésének jeléül, a megyei pártbizottság oklevéllel tüntette ki. Mivel a szocializmus eszméjében hitt, de a rendszer ellentmondásait is felismerte, rokonszenvezett a Nagy Imre körül csoportosuló pártellenzékkel, és nagy érdeklődéssel olvasta az Irodalmi Újság ot. „Én nem mondtam, hogy a kommunizmus rossz, vagy a szocializmus rossz, de azt igen, hogy hibák vannak, s bíztam, hogy majd ezek ki fognak igazodni” – emlékszik vissza erre az időszakra a vele készített interjúban. 10 Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 210 10Ricsei Balázzsal 1992-ben találkoztam először, amikor hosszú interjút készítettem vele, majd éve kig leveleztünk. Verseket, feljegyzéseket, leveleket és más dokumentumokat küldött, s folyamatosan kiegészítéseket tett az interjúszöveghez. Interjú Ricsei Balázzsal, Gyomaendrőd, 1992. (Készítette: Völgyesi Zoltán). MNL HBML, Gyűjtemények (a továbbiakban: XV.), 55. 5. Ricsei Balázs életének utolsó időszakáról lánya, Ricsey Edit számolt be, akitől számos további, Ricsei Balázstól származó feljegyzést, verset, levelet, okmányt és egyéb dokumentumokat kaptam.
