Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából

A magyar emigrációs képviselet kérdése A magyarság szempontjából az lenne a kedvező megoldás, ha a nemzet emigránsai is olyan egységbe kovácsolódnának össze, mint a nemzet a szabadságharcban. Két nemzeti képviselet egymás melletti működése nem előnyös. Helyette új, erős, min­den jelentős magyar hazafit felölelő, a forradalom demokratikus eszmevilágára épült emigrációs képviseletre van szükség. Ez a nemzeti képviselet képes lenne poli­tikai akciók lefolytatására. Képviselni tudná a magyar érdekeket, melyeket a Kádár­féle bábkormányzat lábbal tipor. A magyarság és a szabad világ érdeke megkívánja, hogy a magyar forradalom emléke ne haljon meg. A magyar forradalom jelentősége csak most kezd tudatossá válni a szabad világban. Ennek az érési folyamatnak a fokozására és a magyar nemzet demonstratív képviseletére lenne szükség. Egységes emigrációs vezetést kíván odahaza az egész magyar nép, és erre vágyó­dik minden magyar, aki hazájából elmenekült. Az újra kommunista elnyomás alatt szenvedő nemzet az elmenekültek sorsának alakulásából akarja kiolvasni jövőjét. A világon szétszórt magyar fiatalság vágyódik arra, hogy a világ legszabadabb állama támogatásával létrejöjjön olyan szabad magyar képviselet, mely morálisan és anya­gilag egyaránt erővel rendelkezik ahhoz, hogy a magyar erőket koordinálja és össze­fogja nagy politikai akciókra az ország szabadságának a visszanyerése érdekében. A szabadságért hősiesen küzdő fiatalságból fog kikerülni az ország következő politikai vezető rétege. Fontos lenne, hogy tehetséges fiatalok idekint a szabad föl­dön gyakorlati politikai iskolát kaphassanak az által, hogy ilyen szabad magyar képviselet munkájában részt vesznek. Az öreg emigránsokban él a vágy, hogy átad­ják tapasztalataikat a fiataloknak. Magyarországon több mint tíz év óta megszűnt a lehetősége annak, hogy a fiatalság a demokráciát megismerje. A nem kommunis­ta pártok elsorvadnak. Politikai utánpótlás nincs. Ha az ország egyszer felszabadul, akkor jól képzett politikusokra lesz szükség, akik képesek az esetleges politikai zűr­zavar leküzdésére. A szabadságharc után a magyarság azt remélte, hogy az elmenekült ifjúsági vezetői, politikusai, közéleti emberei különleges támogatást fognak kapni a szabad világtól, hogy a magyar emigráció anyagilag is olyan megkülönböztetett helyzetbe fog kerülni, mint ahogy a magyarság különleges morális tekintélyt vívott ki magá­nak a forradalom nagy áldozataival. Ezekből a gondolatokból fakad az a törekvés, hogy ilyen emigrációs politikai vezetés létrehozására javaslat készült. Ilyennek a megszületése voltaképpen néhány neves magyar politikus egyetértésén múlik. Elsősorban Varga Bélának, mint a régi emigráció fejének és Kéthly Annának, mint az új emigráció fejének kell egyetértenie.40 A mellékelt javaslat ezekből a gondolatokból fakadt.41 A javaslat az új emigrá ­ciós vezetés képét adja. Két részből áll: Parlamentből és Végrehajtó Bizottságból. A Magyarságkép a 20. században 194 40A bekezdést Kővágó József áthúzta. 41A melléklet kézzel rajzolt ábrákat tartalmaz a magyar nemzeti képviselet szervezetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom