Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából
A magyar emigrációs képviselet kérdése A magyarság szempontjából az lenne a kedvező megoldás, ha a nemzet emigránsai is olyan egységbe kovácsolódnának össze, mint a nemzet a szabadságharcban. Két nemzeti képviselet egymás melletti működése nem előnyös. Helyette új, erős, minden jelentős magyar hazafit felölelő, a forradalom demokratikus eszmevilágára épült emigrációs képviseletre van szükség. Ez a nemzeti képviselet képes lenne politikai akciók lefolytatására. Képviselni tudná a magyar érdekeket, melyeket a Kádárféle bábkormányzat lábbal tipor. A magyarság és a szabad világ érdeke megkívánja, hogy a magyar forradalom emléke ne haljon meg. A magyar forradalom jelentősége csak most kezd tudatossá válni a szabad világban. Ennek az érési folyamatnak a fokozására és a magyar nemzet demonstratív képviseletére lenne szükség. Egységes emigrációs vezetést kíván odahaza az egész magyar nép, és erre vágyódik minden magyar, aki hazájából elmenekült. Az újra kommunista elnyomás alatt szenvedő nemzet az elmenekültek sorsának alakulásából akarja kiolvasni jövőjét. A világon szétszórt magyar fiatalság vágyódik arra, hogy a világ legszabadabb állama támogatásával létrejöjjön olyan szabad magyar képviselet, mely morálisan és anyagilag egyaránt erővel rendelkezik ahhoz, hogy a magyar erőket koordinálja és összefogja nagy politikai akciókra az ország szabadságának a visszanyerése érdekében. A szabadságért hősiesen küzdő fiatalságból fog kikerülni az ország következő politikai vezető rétege. Fontos lenne, hogy tehetséges fiatalok idekint a szabad földön gyakorlati politikai iskolát kaphassanak az által, hogy ilyen szabad magyar képviselet munkájában részt vesznek. Az öreg emigránsokban él a vágy, hogy átadják tapasztalataikat a fiataloknak. Magyarországon több mint tíz év óta megszűnt a lehetősége annak, hogy a fiatalság a demokráciát megismerje. A nem kommunista pártok elsorvadnak. Politikai utánpótlás nincs. Ha az ország egyszer felszabadul, akkor jól képzett politikusokra lesz szükség, akik képesek az esetleges politikai zűrzavar leküzdésére. A szabadságharc után a magyarság azt remélte, hogy az elmenekült ifjúsági vezetői, politikusai, közéleti emberei különleges támogatást fognak kapni a szabad világtól, hogy a magyar emigráció anyagilag is olyan megkülönböztetett helyzetbe fog kerülni, mint ahogy a magyarság különleges morális tekintélyt vívott ki magának a forradalom nagy áldozataival. Ezekből a gondolatokból fakad az a törekvés, hogy ilyen emigrációs politikai vezetés létrehozására javaslat készült. Ilyennek a megszületése voltaképpen néhány neves magyar politikus egyetértésén múlik. Elsősorban Varga Bélának, mint a régi emigráció fejének és Kéthly Annának, mint az új emigráció fejének kell egyetértenie.40 A mellékelt javaslat ezekből a gondolatokból fakadt.41 A javaslat az új emigrá ciós vezetés képét adja. Két részből áll: Parlamentből és Végrehajtó Bizottságból. A Magyarságkép a 20. században 194 40A bekezdést Kővágó József áthúzta. 41A melléklet kézzel rajzolt ábrákat tartalmaz a magyar nemzeti képviselet szervezetéről.
