Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Hatos Pál: Az őszirózsás forradalom mostoha köztársasága
13 HATOS P ÁL AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM MOSTOHA KÖZTÁRSASÁGA „Miért nem ragyog mindenki arcán a történelem?” – kérdezte naplójától keserűen 1919. november 16-án a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének alapítója, Ritoók Emma – korábban Ernst Bloch, Lukács György és Balázs Béla barátja, a Vasárnapi Kör alapítója. Ekkor viszont már Horthy Miklóst és katonáit várta, de bántotta, hogy a „bűnös városba” bevonuló fővezér lovának csattogására csak gyér éljen volt az utca felelete, a Nemzeti Hadsereg alakulatait, s vele az ellenforradalom győzelmét „az emberek meglepően közönyösen fogadták.” 1 Másfél évvel később egy alföldi megye főispánja azt írta rezignáltan Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója sürgető felszólítására, hogy a „középosztály” a hétköznap és a megélhetési küzdelem fásultságában él, s nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy megörökítse a proletárdiktatúra tragikus közelmúltját. „Az elrabolt kétharmad Magyarország idemenekült hivatalnokai annyira benne vannak a menekülésben, hogy minden berendelés dacára... pánikszerűen menekülnek a munkától.”2 A fáradtság és fásultság érthető, 1914 augusztusban a Nagy Háború rettenetes szenvedéseibe ragyogó tapsok között mentek a magyar bakák, Tisza István egy pillanatra a legnépszerűbb magyar politikus lett.3 1918. október 31-én százezres utcai karnevállal ünnepelték meg a magyar függetlenséget és a háború végét, s 1919. március 21-én nem volt ellenhang, amikor Garbai Sándor szocialista vezér a Budapesti Munkástanács ülésén azzal indokolta meg a szociáldemokrata-kommunista fúziót s a proletárdiktatúra kikiáltását. hogy „Nincs más utunk: – Amit a demokratikus Nyugatról nem kaptunk meg, azt a diktatórikus Keletről akarjuk megkapni.”4 A magyar társadalomnak 1918 ősze és 1919 ősze között csalódnia kel lett abban a reményben, hogy az Ausztriától független magyar állam megőrizheti 1 Ritoók Emma: Évek és emberek . Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, f. 473. II. 123. 2 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának 1921. február 28-i levele Csánki Dezsőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának, az ún. Tanácsköztársaság történeti adatainak gyűjtésére szervezett Országos Bizottság elnökének. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Tanácsköztársaság Történeti Adatait Gyűjtő Országos Bizottság (K 46), PTI 605. f. I/b. 3 A mámor józanabb percei. Részletek Dánielné Lengyel Laura naplójából (1914. augusztus 16 – szeptember 5.) Közzéteszi Komáromi Csaba. Holmi , 2014. november, 1309. 4 Garbai Sándor emlékezései . I. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PIL), VI. 810. f. 1. ő. e. IV. k. 503–504.; Vincze Sándor: Az erdélyi forradalom . I–II. [1920]. Kézirat. PIL, VI. 965. f. 1. ő. e. II. 410. Vö. Buchinger Manó: Tanúvallomás. Az Októberi Forradalom tragédiája . Budapest, 1936, 137.
