Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Wencz Balázs: Komárom megyei hangulatjelentések az új gazdasági mechanizmus első hónapjairól
lóságát akarják csökkenteni, a felelősség meghagyása vagy növelése mellett.”11 Az egyes szektorok alapvető feladatainak ismertetését követően összegzésképpen megállapították, hogy a káderállomány a gazdasági mechanizmus célkitűzéseit és az ezzel járó feladatokat megismerte, így a pártvezetés egyelőre nem látta annak akadályát, hogy a megye ipara, mezőgazdasága az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön.12 A gazdaságirányítás új rendszere a mezőgazdaság területén lényegében már 1966-ban kezdetét vette. Változott az irányítás, a tervezés és a szerződéskötés rendje. Igen jelentős volt ezeken kívül a több lépcsőben megvalósuló felvásárlási árrendezés, az amortizációs alapképzés kötelező bevezetése és a tsz-tagság szociális és társadalombiztosítási helyzetének gyökeres javítása.13 A mechanizmus 1968. január 1-jei bevezetését követő első megyei tapasztalatokat az 1968. június 25-én kelt pártbizottsági ülésen tárgyalták. Megállapították, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre fokozatosan álltak át a megye vállalatai, gyáregységei és szövetkezetei.14 Ennek volt köszönhető, hogy az ipar és a mezőgaz daság „az év első 5 hónapjában kielégítően fejlődött. A szocialista iparon belül a ter melésnövekedés a tanácsi iparban volt a legnagyobb, 18%. A minisztériumi ipar 8%kal és a szövetkezeti ipar 7%-kal növelte termelését. Más a helyzet azonban, ha az egy foglalkoztatottra jutó termelés alakulását vizsgáljuk. A minisztériumi ipar 7%kal, a tanácsi ipar 3%-kal növelte az egy foglalkoztatottra jutó termelését a múlt év első negyedévéhez képest, míg a szövetkezeti ipar 2%-kal alatta maradt. Ez egyben tájékoztatást ad a termelékenység alakulásáról is. Megállapítható, hogy a szövetkezeti iparban a termelékenység romlott a bázis időszakhoz képest. Nem kielégítő a termelékenység alakulása a tanácsi iparban sem, mivel a 18%-os termelésnövekedést 15%-os létszámnöveléssel biztosította.”15 Komárom megye szénbányáinak termelé sében visszaesést nem érzékeltek, ami abból adódott, hogy továbbra is a jó minőségű széntelepeket aknázták ki. A szénpiacra kedvező hatást gyakorolt a villamosenergia-termelés növekedésének az üteme is, mely meghaladta a 22%-ot. Ami az építőanyag-ipart illeti, a cement, a mész és az eternittermékek terén nem prognosztizáltak jelentős növekedést az előző évi adatokhoz képest, ennek ellenére 3– 5%-kal magasabb volt a termelés. Csökkent az állami iparvállalatok és az ipari szövetkezetek egymás közötti termékcseréje, emellett jelentősen nőtt a közlekedésnek, a szállításnak, a hírközlésnek és a belkereskedelemnek történő értékesítések volumene és az összértékesítésen belüli aránya. Kedvezően hatott, hogy a kiskereskedelmi vállalatok a korábbi évek gyakorlatával ellentétben egyre több terméket szereztek be közvetlenül a gyártóktól, így ezeket lényegesen olcsóbban tudták a Komárom megyei hangulatjelentések az új gazdasági mechanizmus első hónapjairól 117 11Uo. 43. 12Uo. 64. 13Pulay Zoltán – Técsi János (szerk.): Agrárfejlődés ipari környezetben. Komárom megye 1945–1970. Tatabánya, 1970, 50. 14MNL KEML XXXV. 1. II. cs. 61. ő. e., 61. 15Uo. 62.
