Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében
anyaga több korszakból is, amelyek rekordjai idővel akár teljes MNL-szintű végrendelet-adatbázist is alkothatnak. Szinte minden intézmény végzett feltárást a különböző korszakok legfőbb közigazgatási irataiban, a vármegyei törvényhatósági bizottságok, a városok, mezővárosok tanácsának irataiban: tanácsülési jegyzőkönyvek és közigazgatási iratok között; a város bizottmányi közgyűlésének, polgári választmányának, városhatósági közgyűlésének anyagában; képviselő-testületi jegyzőkönyvekben; polgármesteri hivatalok anyagában és polgármesteri iratokban. A jegyzőkönyvek és az iktatott általános iratok mellett a külön állagokban őrzött népösszeírások, népszámlálások a tanácsi iratanyag korszakonkénti tagolódása szerint – akárcsak a végrendeletek – több fondban is feltűnhetnek. A megyei feltárás eredményeiből látható, hogy az intézmények elsősorban forrásadottságaik alapján választottak feltárandó anyagot, s emiatt a megyei adatbázis adatai megyénként, intézményenként változóak. Az adatbázis azonban nemcsak a forrásadottságokat tükrözi, hanem a térség protestáns társadalmának különböző jellemzőit is, számarányát, intézményrendszerét, felekezeti viszonyait, más felekezetekhez vagy a helyi világi vezetéshez való viszonyát, elismertségét vagy éppen hátrányosabb helyzetét. A feltárás megkezdésekor is ez volt a két fő szempont, elvárás, hogy a térség reformációját és a levéltár gyűjteményét is tükrözze a kutatásra kiválasztott anyagok csoportja. A projekt egyéb területei A levéltári projekt eredményeit többféle szinten publikáljuk és tárjuk a társadalom elé. Az adatbázisokkal elsősorban a kutatókat szeretnénk megszólítani, de ügyeltünk arra, hogy az új eredmények a társadalom szélesebb rétegeihez is eljussanak, s azok ne csak a tudományos életben, hanem a laikusok számára is hasznosíthatók legyenek. Emellett fontos az ifjabb nemzedék megszólítása is, hogy az oktatás számára is segítséget tudjunk nyújtani. Ennek jegyében készültek a projekt tudományos-ismeretterjesztő szintű programjai, a közművelődési tevékenység, a levéltárpedagógiai foglalkozások, valamint a kiadványi munka egy része. Levéltár-pedagógia Mind az általános, mind a középiskolás tananyag hatékony kiegészítői lehetnek a levéltár-pedagógiai foglalkozásokon tanult ismeretek, elsősorban élményszerű, a lexikális tudást valós iratokon és események tükrében ismertető voltuk miatt, de azért is, mert olyan kiegészítő ismeretanyag juthat így a tanulók birtokába, amely egy-egy téma alaposabb ismeretét teszi lehetővé számukra. Emellett nemcsak az adott történelmi eseményekről tanulhatnak a diákok, de általánosabb ismeretek megszerzésére is alkalmas egy-egy levéltári óra. Nemcsak a történelem, de az irodalom, földrajz, művészettörténet oktatásának is hatékony kiegészítője lehet egy levéltári foglalkozás, s a források bemutatása, elemzése hozzájárulhat a fiatalabb A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében 387
