Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - „Kedves Lajosom!” („Kedves Lajosom!”. Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879-1916. A leveleket sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Reisz T. Csaba) Szakács Annamária
a „hosszú 19. század” vonatkozásában is.2 Emellett érdemes lehet összehasonlítani a magyarországi és az erdélyi jelenségeket a választási küzdelmek, politikai kampányok, korteskedés és választási visszaélések témakörében is.3 Továbbá Kecskeméti Károly szerint a parlamenttörténettel foglalkozó kutatások legnagyobbrészt nemzeti jellegűek, azonban törekedni kell az eredmények nemzetközi perspektívába helyezésére. Kecskeméti „frappáns hasonlóságokat” lát például a 19. századi magyar és francia parlamentarizmus között: a két ország közötti társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális különbségek ellenére a „választói magatartások és választási botrányok akár azonosnak is nevezhetők”. 4 Kilépve a szűkebben vett politikatörténeti perspektívából, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kötet rendelkezik irodalomtörténeti vonatkozásokkal is, amelyeknek egyes részletei már Szilágyi Márton egyik korábbi tanulmányában is kirajzolódtak.5 Összegzésként megállapítható, hogy Hermann Róbert és Molnár András kötete fontos adalékokkal gazdagítja ismereteinket a reformkori Zala vármegye választási küzdelmeiről, a vármegyei politizálás és a vármegyei hivatalviselés összefüggéseiről. Remélhetőleg további ösztönzést ad a téma iránt érdeklődők kutatásainak. Sebők Richárd „KEDVES LAJOSOM!” „Kedves Lajosom!”. Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879–1916. A leveleket sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Reisz T. Csaba. Budapest, 2017, Magyar Történelmi Társulat – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet /Századok könyvek 2./, 234 o. 1916. december 1. éjjelén Herceghalmon történt az Osztrák–Magyar Monarchia addigi – és a magyarországi vasúttörténetnek azóta is – emberveszteségben legsúlyosabb vasúti katasztrófája. A 66 halálos áldozat leghíresebbike volt Thallóczy Lajos (1857–1916) történész, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat (MTT) elnöke, akkor a megszállt Szerbia polgári kormányzója, aki I. Irodalom 493 2 Vö. Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán, 1867–1918. Budapest, 2011. 3 Vö. Pál Judit: Korrupció vagy „hazafias cselekedet”? Választási korrupció Erdélyben a dualizmus kor elején. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerkesztő: Dobszay Tamás – Forgó András – Ifj. Bertényi Iván – Pálffy Géza – Rácz György – Szijártó M. István. Budapest, 2013, 388–404. 4 Kecskeméti Károly: A parlamenti történetírás csendes forradalma. Az összehasonlító parlament történet eredményei, korlátai és objektív nehézségei. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon, A kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás – Forgó András – Ifj. Bertényi Iván – Pálffy Géza – Rácz György – Szijártó M. István. Budapest, 2013,7–23. különösen 7. és 11. 5 Szilágyi Márton: Arany János Elveszett alkotmányának korabeli politikai kontextusa. Irodalomtörténeti közlemények, 2009. 7. 779–791.
