Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Róma - Washington - Budapest. Mindszenty József ügye a nemzetközi diplomáciában (Ádám Somorjai OSB - Tibor Zinner: Correspondence of Cardinal József Mindszenty with the Holy See from the American Legation, 1956-71) Zombori István
RÓMA– WASHINGTON – BUDAPEST Mindszenty József ügye a nemzetközi diplomáciában Ádám Somorjai OSB – Tibor Zinner: Correspondence of Cardinal József Mindszenty with the Holy See from the American Legation, 1956–71. EOS – Editions of Sankt Ottilien, 2017, 770 s. A 2014-ben alakult Veritas Történetkutató Intézet munkatársainak aktivitását számos konferencia és publikáció jelzi. Az intézet fontosnak tartotta saját könyvsorozat megindítását (VERITAS Könyvek). E sorozat 4. köteteként jelent meg 2016-ban a Magyar Napló val közös kiadásban Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor könyve.1 A 766 oldalas kötet Mindszenty bíboros életének 1956. november 4. és 1971. szeptember 28. közti időszakát vizsgálja. Mivel az angol kötet ténylegesen azonos a magyarral (az angol 770 oldal), csupán a magyar nyelvű ajánlást nem tartalmazza, gyakorlatilag a két kötetet egyszerre ismertetjük. Ez a kötet nem monográfia, hanem válogatás, forráskiadvány. A bíboros-prímás követségi tartózkodása idején hivatalban lévő római pápákhoz írt, több mint száz levelét közli, illetve a pápáktól és a bíboros államtitkároktól érkezett válaszleveleket. A szerzők szerint a kötet célja, hogy bemutassák a bíborost mint hús-vér embert, aki a levelek tanúsága szerint mintegy korának „szeizmográfja” jelenik meg. Természetesen a jelzett időszak – 14 év, 10 hónap és 24 nap – alatt nemcsak az amerikai elnökökről kapunk információt, hanem arról a három pápáról is, akiknek a hivatali idejük alatt Mindszenty ügyében cselekedniük kellett. XII. Pius (+1958), XXIII. János (+1963) és VI. Pál (+1978) személye meghatározó volt Mindszenty sorsának alakulásában. A kötetben képet kapunk a Róma–Washington–Budapest háromszög közti kapcsolatokról és Mindszenty távozásának ügyében folytatott tárgyalásaikról is. A könyv dokumentumait olvasva megértjük, Mindszenty személye hogyan vált a nemzetközi diplomácia és a hidegháború időszaka Kelet–Nyugat közti feszült légkörének egyik fontos sarokkövévé. Az ügy nemzetközi érzékenységét nemcsak a magyar bíboros személye és sorsa jelentette, hanem az a tágabb és fontosabb kérdés, hogy a Szovjetunió vezérelte kelet-európai országok katolikus egyházainak miként alakult a sorsa. Mindez a keleti tömb és a Vatikán kapcsolatának, illetve az egyes országok élén álló egyházi vezetők sorsának kérdését is jelentette. A lengyel katolikus egyház élén Stefan Wyszynski (1901–1981), a csehszlovák katolikus egyház élén Jozef Beran érsek-bíboros (1888–1969), a horvát egyház élén Alojzije Stepinac bíbo ros (1898–1960), és végül Romániában a magyar katolikusok élén álló Márton Áron püspök (1896–1980) sorsa más-más módon, de ugyanannak a kérdésnek a megoldatlanságát jelezte. Nevezetesen, hogy a propaganda szintjén hirdetett szocialista demokrácia, amely egyebek között deklarálta a vallásszabadságot, miképpen tűri és Irodalom 480 1 A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel, 1956–1971. Budapest, 2016.
