Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás

FIZIKER R ÓBERT (MNL Országos Levéltára, főlevéltáros) Hozzászólás a 2017. szeptember 5-i műhelytanácskozáson Kételyek Tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a levéltár a mindenkori hatalom, a fenntartó, illetve a történésztársadalom szolgálóleánya, és ebből a szerepből maxi­mum kikacsinthat, kitörnie viszont nagyon nehéz. Kérdés az is, hogy megvan-e a szükséges kapacitás, illetve a megfelelő hozzáál­lás az intézményben, hiszen a közös gondolkodás és munka akkor is „csapatjáték”, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a történész-levéltáros foglalkozás esetében csak „esetleg előnyös lehet” kitétellel utal ennek szükségességére, de alap­követelményként nem említi azt. Fel kell oldanunk az adminisztratív-szolgáltató és kutató levéltár meglévő ellen­tétét is, bár a mostanában formálódó irány ebből a szempontból örvendetes fejle­mény. Végül a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a projektek „után köve té sére”, hiszen általában az egyéves munkák lezárulta és az újabb feladatok kijelölése ezt nem tette lehetővé. A meglévő anyagaink elérhetőségét biztosítani, tartalmukat folyamato­san bővíteni, tényleges használatukat pedig figyelemmel követni szükséges. Az 1945 előtti Kormányszervek Főosztálya tudományos munkakörben foglalkozta­tott munkatársainak véleménye Kovács Tamás szerint a történelem 1867 után kezdődik. Ezzel a megállapítással abból a szempontból azonosulni is tudok, hogy a napjainkat meghatározó történeti eseményekre kell fókuszálni, azok vizsgálata és bemutatása a társadalom előtt is könnyebben tudja igazolni a létjogosultságunkat. Kovács Tamás a digitalizálás tar­talmának, a munkaterv és a projektek viszonyának átgondolását és a minisztériu­mok, cégek, kamarák mint projektmegrendelő- és finanszírozó partnerek bevoná­sát is szükségesnek tartja. (Utóbbira jó példa a Vasszekerek aranykora című szol ­noki vasúttörténeti kiállításba bevont MÁV.) Reisz T. Csaba a kutatói kataszter tényleges felhasználását és hozzáférhetővé tételét, illetve a kutatónapnak nem csupán lehetőségként, hanem kötelezettségként való értelmezését javasolja, utóbbival teljes mértékben egyetértek, a kutatónapok „produktumát” ellenőrizni kell, úgy tudom, van is erre szándék. Kovács Zsuzsa a tematikus irányba remélhetőleg elmozduló oktatás segédanya­gainak prezentálásában lát lehetőséget a levéltár számára, Kulcsár Krisztina a Kosáry-féle bibliográfia családi és egyházi levéltárakat ismertető részének munká­latait, Tuza Csilla céhes adatbázisának további fejlesztését végezné szívesen levél­tári keretek között. A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban – Műhelytanácskozás 457

Next

/
Oldalképek
Tartalom