Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
volt, és mindvégig a jugoszláv táborokban élt, igen sok hasonló adatot gyűjtött össze, és azokat, hír szerint – állandóan közölte a beogradi51 amerikai követséggel. Egy alkalommal ez okból félholtra verték, de felépült, és folyó év52 első felében mint osztrák állampolgár legitim úton kikerült Ausztriába. – A nagy gyűjtőtáborok legnagyobb gyötrelmét azonban az éhség okozta. Általánosságban meg kell állapítani, hogy a munkatáborok élelmezése sem volt kielégítő, és ott is éhen haltak volna a táborlakók, ha más úton nem jutottak volna élelemhez. A gyűjtőtáborok élelmezése azonban még silányabb volt. A napi eledel, mit egy táborlakó kapott, a következőkből állt: reggel egy üres, majdnem élvezhetetlen rántott leves, mely azonban csaknem tiszta víz volt. Délben ismét egy fél liter árpaleves vagy kukoricadara-leves, és este valami hasonló. Ezenkívül egy napra mintegy 1⁄4 kg kukorica málé. A gyermekek és a dolgozó táborlakók élelmezése valami kevéssel „jobb” volt. Voltak idők, mikor heteken át úgyszólván semmit sem kaptak a lakók, vagy mikor csak reggel és este volt valami üres levesféle. Közben-közben jobb is volt az élelmezés, de elegendő sohasem volt. Ennek pedig nem az volt az oka, mintha nem lett volna élelem az országban, hiszen a környező falvak lakossága is eltartotta volna a táborokat, ha engedtek volna élelmet bevinni. Egészen világos és nyilvánvaló volt, hogy szántszándékos éheztetéssel akarták e népcsoportot elpusztítani. A legtöbben 1945/46 telén pusztultak el. Mikor 1946 nyarán megengedték az élelmiszercsomagok küldését a gyűjtőtáborokba, a helyzet jelentősen megjavult. De a hiányos táplálkozás folytán bekövetkezett halálozások sohasem szűntek meg teljesen. A következő három, a hiányos táplálkozás által okozott betegség okozta a legtöbb halálozást: éhség-ödéma;53 diarhöe 54 és skorbut, 55 Az egyes gyűjtőtáborokban hozzávetőlegesen a következő volt a halottak száma: Bački-Jarak: 7000 (hétezer), köztük mintegy 2000 (kettőezer) gyermek. Ezen tábort mintegy 15 havi fennállás után Gádorra és Körtésre56 helyezték át. Gádor (Gakovo): 14 000. Körtés (Kruševlje): 4000. Rudolphsgrad – Rezsőháza (Knićanin): 14 000, köztük mintegy 1000 (egyezer) gyermek. Molifalva (Molin): 4000. Sremska Mitrovica és környéke: 7000. Műhely 360 51Belgrád (szerbül: Beograd, régen magyarul: Nándorfehérvár vagy Lándorfehérvár). 52Azaz 1948. 53Valójában œdema , más néven vizenyő/vízkór, amely betegség a szövetekben előforduló folyadék felhalmozódása miatt alakul ki. A nem megfelelő táplálkozás nagyban hozzájárulhat a kialakulásához. Megfelelő kezelés nélkül halálhoz vezethet. 54Valójában diarrhœa , azaz hasmenés. Önmagában nem betegség, de számos betegség tünete lehet, és kiszáradáshoz, így végső soron halálhoz is vezethet. 55Egyoldalú étkezés következtében, a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség, amely hosszú távon halálhoz vezet. Régen leginkább a tengerészek szenvedtek tőle. 56A szövegben áthúzva Körtés előtt, hogy „Kru”, feltehetően Nuspl először Kruševljeként akarta írni.
