Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
Szerémségben, vagy útközben lelte erőszak által halálát. Ha gyengébb testalkatú vagy öregebb férfiak a gyaloglásban kifáradtak és a csoporttól lemaradtak, azokat félrevonták az útról és lelőtték. Palánka41 és Újvidék 42 között 1944 őszén ily módon mintegy 50 férfiú lelte halálát, kiknek holttestét a következő év tavaszán megtalálták. Ha valakinek jó cipője, bőrkabátja volt, úgy ez is könnyen okozhatta vesztét. – A visszamaradt, azaz az el nem menekült német intelligenciát nagyobbrészt elpusztították. 2. Oroszországba való elhurcoltatás Újabb halálos rémületet keltett a német leányoknak és asszonyoknak Orosz -országba való elhurcoltatása. Ez 1944 karácsonya után és 1945 januárjában történt. A 18 és 30, helyenként a 35 és 40 év között lévő leányokat és asszonyokat érte ez a sors. A népnek színe-javát vitték el. Községemből43 70 felnőtt leányból 44 50-nek kellett mennie, ezenkívül még mintegy 80 asszonynak – a még meglévő 800-as lélekszámból. Más községekben is ilyen, vagy ennél valamivel alacsonyabb volt az arány. Legtöbben a községben nem is tudták, mi vár reájuk, és már csak útközben vált nyilvánvalóvá előttük, hogy hol van utazásuk célja. [!] Mivel oly gondosan kiválogatták a leányokat, otthon az a halálos aggodalom szállta meg a szíveket, hogy talán prostitúció céljaira hurcolták el őket. A rémület és kétségbeesés, ami ennek következtében támadt, le nem írható, azonban ezen aggodalom nem vált valóra. A német ifjak és férfiak abban az időben már a munkatáborokban voltak. Ezek közül is számosan az orosz transzportokba kerültek. Jugoszláviából, tudomásom szerint, nagyobb számban csak németeket vittek Oroszországba. Az elhurcoltakat 10–15 ezerre becsülöm, mások még többre. Egy-két kisebb csoport, egynéhány száz személy, már 1945 őszén visszatért Jugoszláviába, de ezeket a jugoszláv hatóságok azonnal [internáló]táborba vetették. Azóta az oroszok a visszatérő jugoszláviai németeket a német birodalom területére szállítják, az orosz zónába. 3. A németek kiüzetése otthonukból – Táborok A németek kiűzése otthonaikból a Bácskában 1944. december hó elején kezdődött, a Bánátban talán már november hó folyamán. Akik eddigelé nem kerültek munkatáborba vagy Oroszországba, azok még saját otthonukban éltek. A jelzett időpontokban kezdődött a németség végleges és teljes kiűzetése otthonái ból, és ez az akció 1945 nyarán nyert nagyjából befejezést. – A németek kiűzését Jugoszláviából az AVNOJ45 (Jugoszlávia antifasiszta egyesületeinek szövetsége) egyik gyűlésén hatá rozták el, még mielőtt a partizánok bevonultak Bácska és Bánát területére. Ezen Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról 357 41Szerb-horvát nyelven: Palanka, németül: Plankenburg. 42Szerb-horvát nyelven: Novi Sad, németül: Neusatz. 43Dunacséb (szerb-horvát nyelven: Čelarevo, németül: Tscheb). 44Ezalatt a plébános feltehetően a hajadon, még nem férjezett nőket értette. 45Azaz Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa.
