Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
Az ipar állapota a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság területén 1939-ben Az állapotfelmérés másik részét a Kárpátalja területén működő iparosokról készített összesítés képezte. A következő kategóriákat vették számba: • kovács, lakatos, bádogos; • asztalos, ács, kádár, bognár; • lábbelikészítő; • szabó, szűcs; • kőműves, szobafestő; • molnár; • mészáros, hentes; • pék, cukrász; • egyéb. Az összesítő kimutatás alapján 1939 augusztusában a három közigazgatási kirendeltség területén összesen 3120 iparos tevékenykedett. Ez 4,6 iparost jelentett 1000 lakosra számítva, míg ugyanez az arány Budapest esetében 1939-ben 77 volt, 16,7-szer több, ami a terület fejletlenségéről árulkodik.38 11. ábra. A keresztény és zsidó nemzetiségű iparosok aránya a közigazgatási kirendeltségek területén 1939 augusztusában (%-ban) Az iparosok száma, a kereskedőkéhez hasonlóan, roppant egyenlőtlenül oszlott meg a három hegyvidéki kirendeltség között. Az iparosok több mint 50%-a (1845) a máramarosi, 17,9%-a (557) az ungi, míg 23%-a (718) a beregi közigazgatási kirendeltségre jutott. Ezzel szemben viszont, ha ezt a kirendeltségek lakosságszámához viszonyítjuk, érdekes következtetéseket vonhatunk le. A máramarosi közigazgatási kirendeltség területén minden 1000 lakosra 5,3, a beregiben 3,7, míg az ungiban 4,3 iparos jutott, ami a lakosság jó ellátottságáról tanúskodik ilyen szempontból. Műhely 340 38Illyefalvy Lajos: Budapest Székesfőváros statisztikai zsebkönyve, 1941 . Budapest, 1941, 227.
