Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
325 KOSZTYÓ G YULA MIT VESZTETT KÁRPÁTALJA MAGYARSÁGA A HOLOKAUSZTTAL? EGY MINISZTÉRIUMI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ELEMZÉSE (1939. AUGUSZTUS) 1 A gazdaságföldrajzi tér: a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság 1939. március 14–19. között a Magyar Királyi Honvédség visszacsatolta Kárpátalja területét.2 A visszacsatolást követően a régió pacifikálása következett, amit a Novákovits Béla altábornagy parancsnokságával felállított katonai közigazgatás kapott feladatul. A katonai közigazgatásról a polgári közigazgatásra való áttérés jogi alapjait az 1939. évi VI. törvénycikk, valamint a 6.200/1939. M. E. rendelet teremtette meg.3 Ezt követően Horthy Miklós kormányzó kinevezte a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság élére Perényi Zsigmondot, aki hivatalát július 7-én, a polgári közigazgatás bevezetésével vette át. A polgári közigazgatás területileg az ungi, a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltséget jelentette.4 A három közigazgatási kirendeltség vallási és nem zetiségi összetétele országos viszonylatban is tarka képet mutatott. A Kárpátalján 1939. július 15-én végrehajtott, csak a polgári népességet számba vevő népösszeírás az akkori határok között 664 826 főt számlált. Az összeírás pillanatában a szóban forgó területen egy km2 -re 55,1 fő jutott, 5 miközben az országos átlagérték ennél jóval magasabb 1939 végén 92,7 fő/km2 volt. 6 A Kormányzói Biztosság lakosságá nak 28,5%-a a beregi, 52,1%-a a máramarosi, 19,2%-a pedig az ungi közigazgatási 1 A tanulmány megírása a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica ösztöndíj támoga tásával valósult meg. A hasznos tanácsokért köszönetet szeretnék mondani Bárdi Nándornak és Gellért Ádámnak. 2 Kárpátalja alatt az 1939 márciusában visszafoglalt, többségében ruszinok által lakott hegyvidéki régiót értjük, vagyis az ungi, beregi és máramarosi közigazgatási kirendeltség területét. 3 Fedinec Csilla: A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja. Budapest, 2015, 125. 4 Az ungi közigazgatási kirendeltséghez – melynek székhelye Ungvár – az ungvidéki, a szobránci, a perecsenyi és a negybereznai járások tartoztak. A beregi közigazgatási kirendeltség székhelye Munkács lett. Működési területe a munkácsvidéki, az ilosvai, és a szolyvai járásokra vonatkozott. A máramarosi közigazgatási kirendeltség központja Huszt volt, amelynek területéhez a huszti, nagyszőlősi, az ökörmezői, técsői és rahói járások tartoztak. Lásd Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok 1918–1945. I. kötet. Nyíregyháza, 2005, 385. 5 Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 1939 . Budapest, 1939, 312. 6 A m. kir. kormány 1939. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1941, 79.
