Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
honosított. Miután Fiumét és kerületét gyakorlatilag is elválasztották a Horvát -országhoz tartozó Modrus-Fiume vármegyétől, igazgatására sajátos hatalommegosztási dualizmust hoztak létre. A magyar államot a királyi kormányzó képviselte, aki egyben a m. kir. Tengerészeti Hatóság elnöki tisztségét is betöltötte. Jogkörei a főispáni méltósághoz hasonlóan, számos területre kiterjedtek, és valódi másodfokú hatóságként közvetített a város és a kormány között. Igaz, ellentétben a város „rendes” országgyűlési képviselőjével, a kormányzó nem a képviselőházban, hanem a parlament felsőházában foglalt helyet.39 A statútum rendelkezéseinek megfelelően, innentől kezdve a kormányzó mellett a mindennapi élet megszervezéséért egy 1848-as alapokon szerveződő, demokratikus elveket figyelembe vevő, a nagykorú férfilakosság által választott 50+6 fős képviselő-testület felelt, amely a polgármester (podestá) elnöklete alatt ülésezett, aki egyben a tanács végrehajtó szervét (Magistrato Civico) is felügyelte. 40 Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy míg a Rappresentanza (vagy Consiglio municipale) néven ülésező testület még 1862-ben 41 a horvát „Utasításnak” (Naputak)42 megfelelően jött létre, a podestá i intézmény és megnevezés egyelőre fel nem tárt körülmények között, csupán az 1870–1872-es rendezés során született meg. A rendszerváltást, vagyis a Naputak ról az 1872-es statútumra való áttérést szükségszerűen egy községi választás tette teljessé, amelynek során Ernesto Vernedát Fiume (első) podestá jává választották meg. 43 Az új megnevezés – akár csak 1918 októberében a podestá méltóság s indacó ra cserélése esetében – tartalmi és közjogi változásra is utalt. A konkrét különbségek meghatározása,44 valamint a podestái és a hagyományos polgármesteri, vagy éppen a budapesti főpolgármesteri és főispáni méltóság közötti differenciák feltárása további kutatásokat igényel.45 Ahogy az 1872-es statútumból is kiderül, bár a podestá kivételesen széles befo lyást élvezett, jogköreinek nagy részét kizárólag a képviselő-testület jóváhagyásával gyakorolhatta. Így például a Rappresentanza felügyelete alá tartoztak a városi iskolák, az egyházi alapok, a karhatalmi szervek, és mindemellett saját költségvetéssel,46 Fiume városa és kerülete pedig 1891-ig szabadkikötői státusszal, de facto saját vámterülettel rendelkezett.47 Úgyszintén hangsúlyozni kell, hogy Fiumében a virilizmus rendszere sosem lépett életbe, ami újabb kérdéseket vet fel. Műhely 268 39Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete. Budapest, 1883. 40Statuto della cittá di Fiume e del suo distretto. Edizione ufficiale. Fiume, 1908. 41Giovanni Stelli: Storia di Fiume. Dalle origini ai giorni nostri. 2017, 130. 42Vecchio fiumano: i. m. 40.; Elezioni: le cessate Rappresentanze. 43Vidéki rövid hírek Fiuméban. Fővárosi Lapok, 1872. október 16. 44Az olasz nyelv borgomastro , podestá és sindaco szavai különböző, és korszakonként tartalmilag változó „polgármester” fogalmakat jelölnek. 45DAR, JU 5, Eln. ir., 320.eln./1906. 46Statuto della cittá di Fiume e del suo distretto... i. m. 47Borovszky Samu – Sziklay János: Fiume kereskedelme . http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0007/22.html (Utolsó letöltés dátuma: 2017. szeptember 20.)
