Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Deák Ágnes: Vonzások és taszítások - Dessewffy Emil konziliáriusi szerepben, 1859-1860
241 DEÁK Á GNES VONZÁSOK ÉS TASZÍTÁSOK – DESSEWFFY EMIL KONZILIÁRIUSI SZEREPBEN, 1859– 1860 Dessewffy Emilnek az 1859 augusztusa és 1861 augusztusa közötti, politikai fordulatokban gazdag időszakban játszott szerepéről sok információt ismerünk számos forrásközlésnek köszönhetően.1 Ezek alapján készítette el az első összefoglalót a konzervatív csoport 1850–1860-as évtized fordulóján kifejtett tevékenységéről Berzeviczy Albert.2 Hosszú évtizedek múlva, 1967-ben látott napvilágot Szabad György monográfiája az októberi diploma kibocsátása és az 1861. évi országgyűlés feloszlatása közötti időszakról, melyben szólt a konzervatívok terveiről és működéséről is.3 Mindennek ellenére megállapíthatjuk, hogy Dessewffy tevékenységéről ezen évtizedfordulóra koncentrálva még nem született önálló összefoglalás. A történész szerencséjére Dessewffy tudatosan törekedett arra, hogy az általa írt levelek tekintélyes részét összegyűjtse.4 Két ízben is felszólította például Szécsen Antal grófot, hogy a hozzá írt levelet majd juttassa vissza hozzá, ezt 1860 késő nyarán azzal indokolva, hogy „ilyen dolgok visszatekintve nagy értékkel bírnak ”, másodjára már ennél konkrétabban fogalmazva: „Minden, amit Neked írok, auto biográfiámhoz tartozik. Érdekes lesz, persze majd idővel.” 5 Ennek köszönhetően 1 Deák Ferencz beszédei . Budapest, 1903, 2. kiadás, 2–3. kötet; Emléklapok vajai Báró Vay Miklós életéből. Lévay József bevezetésével. Budapest, 1899; Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. Második kötet: 1849–1859. Harmadik kötet: 1860–1861. Budapest, 1913; Kecskeméthy Aurel: Vázlatok egy év történetéből . Pest, 1862; [Ludasi Mór]: Drei Jahre Verfassungsstreit. Beiträge zur jüngsten Geschichte Oesterreichs. Von einem Ungar . Leipzig, 1864; Török János emlékirata s azon nemzeti petitiók, melyek az octoberi diplomát megelőzték. Pest, 1864. Dessewffyről jellemzést lásd Beksics Gusztáv: I. Ferencz József és kora. In: Márki Sándor – Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848–1896). Budapest, 1898 /A magyar nemzet törté nete. Szerk. Szilágyi Sándor. 10. kötet/, 462–465. 2 Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon . 2–3. kötet. Budapest, é. n. [1926, 1932]. A konzervatív csoport, s benne Dessewffy 1849 utáni politikai tevékenységének történeti feldolgozását Wertheimer Ede kezdte meg, de az ő publikációi a forradalom és szabadságharc idősza -ká ra, illetve az azt követő évtized első éveire vonatkoztak. Dessewffyhez kapcsolható forrásokat bőségesen megjelentetett Andics Erzsébet többkötetes forráskiadványában (A nagybirtokos arisz tokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–49-ben), de az sem tért ki az általunk tárgyalt időszakra. 3 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860–81). Budapest, 1967. Lásd még Susan Sylvia Medgyesi-Mitschang: The Influence of the Hungarian Aristocracy upon Franz Joeph from 1851 to 1861. Ph.D. Dissertation, St. Louis University, 1971, 151–183.; Dénes Iván Zoltán: Conservative Ideology in the Making. Budapest, 2009, 181–186. 4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Dessewffy család levéltára (a továbbiakban: P 90), 3. cs., 5/d, Dessewffy Emil levelei, 5/e, Dessewffy Emilhez címzett levelek. 5 Dessewffy levelei Szécsenhez, Szentmihály, 1860. aug. 28., Pozsony, 1861. dec. 20. (Német nyel vűek.) MNL OL P 90 5/d. A német nyelvű idézeteket saját fordításomban közlöm, a forrás nyelvét
