Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Bariczné Fenyő Noémi: A Schwan-Bovier család nyomában - ötletek kezdő genealógusoknak
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 180 gazdasági technikáikkal kezdték felvirágoztatni. Egyre inkább függetlenedtek a szomszédos Hartától, 1936-ban például saját temetőt jelölt ki számukra az érsekség.2 1943-ban lejárt a bérlet, a „svábok” pedig elköltöztek, mindenki oda, ahol épp sikerült földet szereznie a háború végi viszonyok alatt. Az én családom például Vaskút és Gara környékén telepedett le. A kutatás menete Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár Nagyapám ősei Brestowatz és Filipowa területén éltek. Tekintve, hogy ez a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár illetékességi körébe tartozik, kutatásomat is ott kezdtem. Eleinte személyesen mentem oda, bár lehetőség van online kutatásra is. Azonban hatalmas élmény volt a több száz éves iratok olvasása, így több napot töltöttem el ott. Születési, házassági és halálozási anyakönyveket vizsgáltam. A levéltár munkatársai segítőkészek voltak, egyedül egy dolog okozott számomra problémát: a kutatási korlátozások. Ugyanis törvény mondja ki, hogy a személyiségi jogok védelme érdekében bizonyos számú évnek el kell telnie ahhoz, hogy az adatok kiadhatók legyenek: születéseknél ez kilencven, házasságnál hatvan, halálozás esetén pedig harminc év. Elméletileg ez feloldható személyes érintettség esetén, nekem azonban nem sikerült engedélyt szereznem. Ráadásul nem is adott évtől számoltak vissza: 1920, 1950 és 1980 volt a határ, aminél tovább nem mehettem.3 Maga a szabály teljes mértékben érthető, de egy kutatónak ez nagyon zavaró tudott lenni. A másik problémám a kalocsai anyaggal az volt, hogy nem dolgoz fel akkora időintervallumot, amekkorát át akartam tekinteni: 1826-tól vannak anyagaik, én pedig a régebbi időkre is kíváncsi voltam. Viszont ami megvan, annak a minősége vitathatatlan. Egy kis szobában van lehetőség a kutatásra, ahova egy mikrofilmolvasót is elhelyeztek: az anyagok egy része azon van meg.4 Ez könnyen kezelhető, jól lehet olvasni rajta, a kép élességét is be lehet állítani. Egyedül az lassítja a folyamatot, hogy nem lehet azonnal egy több évvel későbbi adathoz ugrani, hanem végig kell tekerni mindent: ha például az 1873-as születéseket olvassa az ember, akkor nehézkes átugrani az 1850-es házasságokhoz. Hogy ne kelljen sokat vesződnöm a mikrofilmek fűzésével, inkább egyéb módon szereztem adatokat. 2 Lásd Kustár Rozália: Bácskai németek Érsekhartán . In: Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sor sok. A VIII. Duna–Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14–15.) előadásai. Baja – Kecskemét, 2012, 149–156. 3 http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/a-leveltari-anyag-kutathatosaga-11-13-pont (Utolsó letöltés dátuma: 2017. 08. 15.) 4 Ezen mikrofilmek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában is rendelkezésre állnak.
