Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
A levelek alapján képet kaphatunk Schwimmer politikai és társadalmi problémákkal kapcsolatos nézeteiről, illetve arról, hogy milyen stratégiákat alkalmazott terveinek, aktuális projektjeinek megvalósítására. Részletekbe menő leírások olvashatók barátairól, kollégáiról és ellenségeiről, ezek némelyike már-már a pletykálkodás határait súrolja. Ennél viszont sokkal lényegesebb az, hogy a levelek alapján rekonstruálató a korai magyarországi civil szerveződések története, fejlődési sajátosságai, illetve az, hogy ezen egyesületek milyen nehézségekkel szembesültek az első világháború kirobbanásakor, valamint a Monarchiától való elszakadást követően. Fontos tisztázni azt, hogy Schwimmer – néhány fiatalkori kísérlettől eltekintve – sosem vezetett a klasszikus értelemben vett naplót. Ezzel szemben dátummal ellátott jegyzetpapírok hada maradt ránk a levelek között, amelyekre általában aktuális napi tennivalóit, találkozóit vagy éppen elintéznivalóit, bevásárlólistáit jegyezte fel. A svájci hónapokban esetenként apró papírdarabokra feljegyezve szerepelnek az adósságai,28 cukorbetegsége súlyosbodásával pedig napi öt-hat étke zésre bontott étrendje, kímélő receptjei. A II., IV., V., VI., és VIII. sorozat anyagaira csak röviden térek ki, mivel ezekben (a kutatási téma jellege és az idő rövidsége miatt) kevéssé mélyedtem el. Az anyag jelentős része Schwimmer 1896 és 1948 között tartott beszédeinek piszkozatait, valamint cikkeit tartalmazza.29 A pacifista mozgalmak történetét rekonstruál ni kívánó kutatók számára a Ford békehajó és az 1915-ös hágai békekongresszus történetével foglalkozó források jelentik az igazi kincsesbányát. Külön sorozatba gyűjtötték továbbá azon iratokat, amelyek Schwimmer amerikai állampolgárságért benyújtott kérelméhez és annak hivatalos visszautasításához, valamint az ezt követő perhez kapcsolódnak. Létezik a fentiek mellett egy közel 50 doboznyi anyag, amelyben azok a cikkek szerepelnek, amelyek Schwimmer több évtizedes nőmozgalmi és pacifista tevékenységéről láttak napvilágot. Alig kétdoboznyi irat dokumentálja Schwimmer néhány hónapos svájci nagyköveti munkásságát. E források közül a legérdekesebb talán az a több évtizeden keresztül folytatott levelezés, amelyet Rózsa, majd halála után Franciska folytatott többek között Károlyi Mihállyal, Ágoston Péterrel, Kun Bélával és Kemény A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége 165 tyájával, aki már 1904-ben feltette a kérdést: „Hogy lehet az, hogy Téged Bédy-Schwimmernek hív nak?” Aletta Jacobs Schwimernek, 1904. 04. 26. RSP I. Box 5.; Vö. A Nő 1914 után kiadott háborús számaival, amelyekben ismét a „Bédy-Schwimmer” név szerepel. 28Schwimmer rokonaitól és magyarországi ismerőseitől, elsősorban Leopold Katschertől és Teleki Sándornétől (és férjétől) volt kénytelen több alkalommal is kölcsön kérni svájci munkavégzése során, mivel a magyar állam nem folyósította fizetését. Az ezzel kapcsolatos részletekre a későbbiekben még kitérek. RSP III. Box 484, 485. 29Schwimmer szinte a halála pillanatáig írt, amit 1948. június 21-i naplófeljegyzés is bizonyít: „Sokkal hasznosabb lenne, ha a cikket írnám [az egészségi állapotommal kapcsolatos feljegyzések helyett – Cz. D.]. Mindenki olvas cikkeket, de ezeket senki nem fogja.” RSP X. Box 586.
