Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége
nul feledkezett meg a három nőről. Auguste Fickertnek a bécsi Wienbibliothek im Rathausban és az Österreichische Nationalbibliothek kézirattárában őrzött rendkí vül gazdag irathagyatékában előttem csupán Hanna Hacker végzett elmélyültebb kutatásokat.10 Különösen meglepő mindez azért, mivel Fickert személye a császár város kultúrtörténete szempontjából is kulcsfontosságú: Bécs első szociális lakótelepének (Heimhof ) felállítása mellett komoly munkát végzett a társadalmi felelős ségvállalás, a népoktatás és a művészetpártolás jegyében. Schwimmer Rózsáról, a világháborús békemozgalom egyik legnagyobb hatású figurájáról, hazánk első külföldi (svájci) nagykövetéről és Glücklich Vilmáról – aki a nők békepártjában szerzett elévülhetetlen érdemeket – szintén keveset tudunk. A társadalomtörténészek mindezidáig megfeledkeztek a három szervezet sajtótevékenységének pontos rekonstruálásáról, illetve csak felületesen használták fel kutatásaikhoz (egy-egy témához illusztrációként) az egyesületek által publikált folyóiratokat.11 A munka során éppen ezért az egyesületekhez köthető lapok szisztema tikus elemzésére és nemzetközi kontextusba helyezésére vállalkoztam. E periodikák a következők: Neues Frauenleben (Bécs, 1902–1918), A Nő és a Társadalom (Budapest, 1907–1913) és A Nő. Feminista folyóirat (Budapest, A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége 159 1905. január (?). (Glücklich Vilma levele Schwimmer Rózsának RSP I. Box 6.) Ennek ellenére – Schwimmer közbenjárásával – Glücklichet választották az egyesület ügyvezető elnökévé, viszont a későbbi levelezések egyértelműen bizonyítják, hogy folyamatosan konzultált Schwimmerrel az egyesület vezetésében felmerülő kihívásokról. A külföldi IWSA-vezetők – elsősorban Carrie Chapman Catt (1859–1947) – meglepődését fejezte ki, amiért nem Schwimmer lett a szervezet elnöke: „Nagyon örülök annak, hogy a Magyarországi Feministák Egyesülete csatlakozik a nemzetközi szervezethez. Mihamarabb válaszolnom kell a levélre, amit az ügyvezető elnöktől kaptam. Egy dolog azonban rejtély számomra. A levél tetején Glücklich Vilma neve szerepel, aki a sorok végén az egyesület elnökeként búcsúzik. Kíváncsi vagyok, hogy ennek mi lehet a magyarázata.” Carrie Chapman Catt S chwimmer Rózsának. 1905. április 22. RSP Box 7. (Ford.: Cz. D.) 10Hacker két rövidebb, ám igen fontos tanulmányt publikált Fickertnek az Allgemeiner Österreich ischer Frauenvereinon belül kiépített „egyeduralmáról”, a halála után bekövetkező „hatalmi harcok”-ról, valamint az egyesületen belüli (esetenként leszbikus) viselkedési normákról. (Hanna Hacker: Wer beginnt? Wer verliert? Wer tritt aus dem Schatten? Machtkämpfe und Beziehungsstrukturen nach dem Tod der „großen Feministin” Auguste Fickert [1910]. L’Homme , 1996. 1. sz. 97–106.; Hanna Hacker: Zeremonien der Verdrängung: Konfliktsmuster in der bürgerlichen Frauen be we gung um 1900. In: Die Frauen der Wiener Moderne . Wien, 1997.) A Wienbibliothek im Rathaus ban őrzött for rásokkal kapcsolatos útmutatását és hasznos tanácsait ezúton is köszönöm. 11Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel: nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pécs, 2008; Acsády Judit – Mészáros Zsolt: Feminizmus a fővárosban és vidéken a múlt századelőn. In: Pap József – Tóth Árpád – Valuch Tibor (szerk.): Vidéki élet és vidéki társadalom Magya rországon . Budapest, 2016, 486–502. ; Kereszty : i. m. Bár utóbbi kötetben Kereszty A Nő és a Társadalom tartalmi elemzését ígéri az olvasónak, ennek elle nére a cikkek szisztematikus, előre kidolgozott rendszer szerinti elemzése kissé elsikkad, a lapban publikált cikkek többnyire a nők által elfoglalt terek illusztrációiként jelennek meg. Gyáni Gábor egy 2006-os cikkében gyűjti össze azon irányvonalakat, amelyeket a sajtótörténettel foglalkozó kutatóknak követniük kellene: Gyáni Gábor: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából. Médiakutató, 2006. 1. sz. 57–64.
