Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Kiss András: „Nem hisszük, hogy a lakótelepi dolgozók csak sör, vagy egyéb ital fogyasztásában találnák meg szórakozásukat”. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban
Az alkohol munkakezdet előtt vagy munkaidőben való fogyasztását általában a munkahelyeken sem nézték jó szemmel, a kihágásokat pedig nem kezelték egységesen. Az autógyári vezetőség nyilvánvalóan tudott a gyáron (munkaidőn) belüli alkoholfogyasztás problémájáról és a belső szabályzatok alapján próbált eljárni, vagy „házon belül” kezelte az eseteket.78 Gyárfás Sándor munkavédelmi előadó pél dául 1960. május 13-i jelentésében beszámolt arról, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) esti klubdélutánjára, melyre a Sortex gyár79 KISZ-fiataljait is meghívták, négyszáz üveg sört engedélyeztek, miközben a résztvevők maximum negyvenen lehettek. Az ellenőrzés megállapította, hogy a fenti mennyiség mellett még tíz üveg palackozott bort is a klubdélutánra hoztak. Az alkohol java részét azonban nem a „kommunista ifjúság” fogyasztotta el, hanem a második műszakban dolgozó munkások, akik az üvegekért folyamatosan bejártak a klubdélutánra. A jelentés arról tanúskodik, hogy az üzemen belüli alkoholfogyasztás teljesen bevett dolog volt az autógyárban. Feltételezhető, hogy a négyszáz üveg sör elfogyasztásának a klubdélután volt a „fedőeseménye”, hiszen a beszállítást engedélyezték. A sör és a bor egy részét a Normáliagyár műszakvezető diszpécsere és egy munkás vitte el az üzembe, de más üzemekből is hoztak vissza üres üvegeket. A munkavédelmi ellenőrzés során Gyárfás Sándor felelősségre vonta a gyár KISZ-titkárát, aki bevallotta, hogy nem adtak engedélyt a bor behozatalára. A klubdélutánt csak azért nem zárták be, mivel egy másik vállalat KISZ-fiataljai is részt vettek az eseményen. Az ügy zárásaként a vállalat munkavédelmi előadója attól való jogos félelmében, hogy a szeszesital fogyasztása balesethez vezet az üzemben, javasolta a KISZ-szervezetek számára a klubdélutánok gyárterületen kívüli megrendezését.80 A levéltári források alapján szembetűnő, hogy a dolgozó alkoholizmusa vagy antialkoholizmusa a vállalati informális kommunikációs csatornákon keresztül „ajánlólevélnek” minősült. Különösen érdekesek azok a források, amelyek egy-egy személynek az 1956-os eseményekben való részvételét emelik ki, megemlítve alkoholfogyasztásukat és ezzel szoros kontextusban „züllésüket” is. B. T. függetlenített kultúrfelelős egyik feljegyzésében például kiemelte, hogy B. A, aki az 1950-es években a Kéktó szórakozóhely gondnoka és az Ifjúsági Ház vezetője is volt „állandóan csak lejjebb süllyedt, különösen akkor, amikor elkezdte az alkohol fogyasztását, amivel teljesen lejáratta magát.”81 Hozzá kell tenni, hogy B. T. a feljegyzését feltehető en nem írta volna meg, ha nem kellett volna adatokat szolgáltatnia a járási pártbi-Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 154 78Az 1984-ben készült Munkába menet című munkavédelmi oktatófilm például kiemelte, hogy a vidékről bejáró dolgozók közül sokan a korán nyitó büfékbe tértek be egy féldecire vagy egy üveg sörre, és csak ezután mentek be az üzembe. https://www.youtube.com/watch?v=FAZj5Y5iLU8 (Utolsó letöltés ideje: 2017. szeptember 20.). 79Soroksári Textilgyár. 80MNL PML XXXV.18. 12. ő. e. A Csepel Autógyár Üzembiztonsági Osztályának jelentése, 1960. május 13. A gyárterületen kívül javasolt helyszín az ifjúsági ház, valamint a Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH) kultúrhelyisége voltak. 81MNL PML XXXV. 18. 20. ő. e. 1961. január 4.
