Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Kiss András: „Nem hisszük, hogy a lakótelepi dolgozók csak sör, vagy egyéb ital fogyasztásában találnák meg szórakozásukat”. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban
megfelelő színvonalú kultúrterem, ahol a környékbeli dolgozók munkaidő után szórakozhatnának.”60 A művelődési ház tervezésére a Művelődésügyi Minisztérium és a vállalat Borsa Gábor és Szabó István építőművészeket kérte fel. 61 A tervek elkészülése után azon ban a kivitelezés ütközött akadályba. 1960. február 17-én a vállalat beruházási osztálya arról értesítette Pálfi Kálmánt, a Csepel Autógyár MSZMP Pártbizottságának titkárát, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) az építéshez szükséges vasanyagot nem tudja biztosítani, az Építésügyi Minisztérium 1. sz. Igazgatósága pedig még ki sem jelölte az építési alvállalkozókat. A kezdeti lelkesedés, hogy a vállalat központi művelődési háza már 1961-ben átadásra kerül, megcsappant. A beruházási osztály ezért mindent latba vetve, a következőket írta: „elsősorban az anyagkeret biztosítása okozza a legsúlyosabb gondot és ebben a kérdésben megítélésünk szerint Zsofinyecz62 miniszterhelyettes elvtársig fog kelleni elmenni. 63 A műve lődési ház alapkövét végül 1960-ban tették le – a területet B. T. beszámolója szerint akkor még erdő vette körül – és 1961. augusztus 20-án adták át.64 A központ egyik előnye a munkások számára kétségkívül az volt, hogy egy helyen tudták igénybe venni az otthon szolgáltatásait, köztük a nyelvtanfolyamokat, a kihelyezett továbbképzéseket, a könyvtárat, az éttermet és még számos más programot. A művelődési ház első évét összegző jelentés kiemelte, hogy látogatottsága a munkavállalók és a térség lakói részéről jelentős volt. A havi átlagos látogatottság 12–15 ezer fő volt, 1962-ben a szakkörök és művészeti csoportok létszáma elérte a 769 főt.65 Egy év alatt a művelődési házban játszott színdarabokat 8345 fő látta. A mozi látogatóinak száma, akik között a szigethalmiak törzsközönségnek számítottak, azonban a jelentés szerint kedvezőtlenül alakult, jóllehet 1962. augusztusig 26 864 fő tekintett meg valamilyen filmet a Gyártelepen. A látogatottság visszaesése Joó István, a Szakszervezeti Bizottság titkára szerint azért történt, mivel a mozi csak három hónapos utánjátszással, azaz késéssel kapott filmet.66 A művelődési házat legnagyobb létszámban az autógyári dolgozók látogatták, ezen-Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban 151 60MNL PML XXXV. 79. (3. doboz). 1958. június 11. 61A kultúrház előtti szoborcsoport elkészítésével Kerényi Jenő (1908–1975) Kossuth-díjas szob rászművészt bízták meg. Csergő János kohó- és gépipari miniszter a beruházási programot 1959. június 1-jén hagyta jóvá. 62Zsofinyecz Mihály (1906–1986) kommunista politikus. 1949. június és 1950. december között kohó- és gépipari, majd 1952 és 1953 között középgépipari miniszter. 1954-től 1957-ig miniszterhelyettesi rangban a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek vezérigazgatója. 1957 és 1962 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes. 63MNL PML, Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Csepel Autógyári Bizottsága és alapszervezetei iratai (a továbbiakban: XXXV. 18), 9. doboz, 9. 1960. február 17. Az Építésügyi Minisztériumon keresztül a vállalat Apró Antaltól, a Minisztertanács elnökhelyettesétől kért segítséget. 64Fényszóró, 1961. augusztus 20. 65MNL OL XXXV. 18. 2/b. ő. e. 1962. augusztus 22. 66A budapesti mozik előnyben voltak, ezért a vidéki művelődési házak később kaphatták meg a fil meket. Emiatt a dolgozók feltehetően inkább Budapestre utaztak, és nem várták meg a három hónapot.
