Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Závoczki Adrienn: Egyesületek tevékenysége a két világháború között az olaszmagyar barátság jegyében
MTA dísztermében megtartotta A mai Olaszország és a világ futurizmusa című olasz nyelvű előadását. Marinetti többek között kiemelte: „A futurizmus nem más, mint erős nemzeti öntudat, amely szakítva a múlttal, a jövőt akarja megteremteni, de úgy, hogy kifejezésre juttatja a fajnak legnemesebb és legsajátosabb tulajdonságait. Más szavakkal: előrevetített erős nacionalizmus.” Marinetti ezután nyíltan is kijelentette, hogy a futurizmus azt jelenti a művészetben, amit a fasizmus a politikában. A Budapesti Hírlap hasábjain megjelent beszámolóból az is kiderül, hogy a közönség soraiban számos előkelő vendég foglalt helyet, többek között Mario Arlotta olasz követ a feleségével, gróf Bethlen Istvánné, Gömöry Laiml László miniszteri tanácsos vagy Pignatteli herceg, a budapesti olasz fasció vezetője. A magyar közvéleményt megosztotta Marinetti látogatása: a kormánypárti újságok pozitív kritikákat írtak az előadásról, az ellenzéki lapok tudósítói viszont ironikus hangvétellel számoltak be az eseményről. Kassák Lajos, a hazai avantgárd művészet egyik vezéralakja is negatív véleményt fogalmazott meg róla. Érdekességként említjük, hogy a Magyarország című napilapnak adott interjújában Marinetti az olasz konyha reformjáról is beszélt: „Mi harcolunk a makaróni ellen, mert az új embernek új ételekre van szüksége. Tavaly Milánóban nagy futurista bankettet rendeztünk. Szenzációs új ételek kerültek az asztalra. Soha nem látott összeállítású húslevesek és szószok. Harcolunk a banális konyha ellen. Minden ebéd vagy vacsora legyen művészi élmény. Amellett legyen olcsó. A modern kémia lehetővé teszi, hogy úgyszólván egészen ingyen egészen eredeti ételeket, eredeti ízeket élvezhessünk. A futurista konyha azt akarja, hogy a legszegényebb ember is artisztikus elragadtatást érezzen, amikor meglepő, új, egyéni ételeket eszik.” A futurista konyha kiáltványa 1930-ban jelent meg, de ezt a magyar közönség a korabeli beszámolók alapján nem vette komolyan, annak ellenére, hogy maga a futurizmus a ’20-as évek magyarországi művészetére nagy hatást gyakorolt.11 Az Amici dell’ Ungheria tagjainak magyarországi látogatása Nem sokkal az 1927-ben aláírt magyar–olasz barátsági szerződést követően Mussolini támogatásával Milánóban megalakult a magyarbarát olaszok köre, vagyis az Amici dell’ Ungheria , illetve annak ifjúsági szervezete, amely komolyabb aktivitást 1928-tól kezdett el kifejteni. A szervezet az 1930-as évek során további olasz városokban is terjeszkedni tudott, mint például Genovában, Rómában, Firenzében, Nápolyban, Palermóban és Cataniában. 1940-re már összesen 16 városban működött helyi kirendeltség. Az egyesület a magyar revíziós törekvések propagálása mellett kirándulásokat, társasutazásokat is szervezett. Egyik ilyen esemény volt a római ifjúsági csoport magyarországi látogatása 1934-ben. A MÁV a Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 134 11Budapesti Hírlap , 1931. 133. sz. 10.; Dobó Gábor: A közönség nevet, az elnök komor arccal néz maga elé. F. T. Marinetti előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Helikon-Irodalom -tudományi Szemle, 2010. 3. sz. 438–446.
