Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Závoczki Adrienn: Egyesületek tevékenysége a két világháború között az olaszmagyar barátság jegyében
zott, hogy részt vehettek az Egyesület által szervezett sportgyakorlatokon és versenyeken, továbbá, hogy az elnök vagy helyettese és a főtitkár vagy annak helyettese együttes írásos engedélyével nevezhettek idegen egyesületek versenyeire. Fontos hangsúlyozni, hogy amatőr versenyzésről volt szó, ugyanis, ha valakiből profi versenyző lett, elveszítette egyesületi tagságát; az utóbbi munkahelyváltással, önkéntes kilépéssel, a versenyszabályok és az egyesület ellen irányuló – fegyelmi büntetéssel járó – vétség elkövetésével szintén megszűnhetett. Az Egyesület bevétele a tagdíjakból és az önkéntes adományokból származott, folyószámláját pedig a Magyar– Olasz Banknál kellett vezetnie. 6 A Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája az 1912-ben alakult Pénzintézeti Tisztviselők Országos Sportszövetségének jogutódjaként működött. A Liga székhelye Budapest volt, hatásköre azonban kiterjedt egész Magyarország területére. Működési engedélyét a Vallás- és Közoktatásügyi minisztertől kapta meg. Feladatai sokrétűek voltak, egyrészt, hogy „a köz- vagy magántőkével dolgozó ban kok és takarékpénztárak tisztviselői körében a sportolást és a sport különböző ágait meghonosítsa és fejlessze, mindezt az egyes országos sportszövetségek irányítása és felügyelete mellett. Más részt pedig, hogy a kötelékébe tartozó egyesületeket irányítsa és gondoskodjon arról, hogy az egyesületek működése a keresztény és nemzeti szellem követelményeivel összhangban álljon, s a honvédelmi nevelés és a helyes jellemnevelés célkitűzéseit érvényre juttassa. Továbbá, hogy céltudatos irányítással a sportkérdéseket egységes irányelvek szerint döntse el, valamint, hogy a pénzintézeti tisztviselők sporttal kapcsolatos társadalmi tevékenységét megszervezze. Tevékenységébe tartozott még, hogy az országos sportszövetségek engedélyével nyílt és nemzetközi mérkőzéseket rendezzen. Nemzetközi sportérintkezést valamely sportágban azonban csak az illető sportszövetség előzetes hozzájárulásával és annak ellenőrzése mellett folytathatott. Nemzetközi versenyeit pedig engedélyezés végett be kellett jelentenie az Országos Sportközpontnak.” 7 A Bankliga főbb vezető testületi szervei a Közgyűlés, az Igazgatótanács és a Végrehajtó Bizottság voltak. Jövedelme a tagdíjakból, a versenyek bevételeiből, versenyrendezési, kezelési és óvásdíjakból, valamint adományokból származott. A Liga által szervezett egyik kiemelkedő sportesemény volt az 1929. május 11-én, szombaton délután fél 5-kor, a Margitszigeten megrendezett első Olasz– Magyar banktisztviselők válogatott futball mérkőzése. A rendezvényen a nézők között jelen volt az olasz csapattal érkezett bankigazgatók mellett a budapesti olasz követ, Duroni di Monza gróf is. A találkozó megrendezésével a Bankliga a sporton keresztül kívánt hozzájárulni az egyre erősebbé váló magyar–olasz barátság elmélyítéséhez. A rendezők arra törekedtek, hogy az esemény külsőségeiben is minél Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 132 6 A Magyar Olasz Bank Rt. Tisztviselőinek Sportegyesülete alapszabálya. MNL OL, Magyar–Olasz Bank Rt. Alkalmazottak Sportegyesülete (Z 878), 1. d. 1. tétel. 7 A Magyar Pénzintézeti Sportegyletek Ligája Működési Szabályzata, 1943. MNL OL, Magyar Királyi Postatakarékpénztár Tisztviselők Sportegyesülete (a továbbiakban: Z 938), 4. d. 16. tétel.
