Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Závoczki Adrienn: Egyesületek tevékenysége a két világháború között az olaszmagyar barátság jegyében
129 ZÁVOCZKI A DRIENN EGYESÜLETEK TEVÉKENYSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ OLASZ–MAGYAR BARÁTSÁG JEGYÉBEN Bevezetés 1927. április 5-én Magyarország és Olaszország örökbarátsági és választott döntőbíráskodási egyezményt írt alá egymással. Ezzel megszűnt Magyarország I. világháborút követő külpolitikai elszigeteltsége, Olaszország pedig fontos kereskedelmi és gazdasági partnerévé vált, amellyel a kapcsolatokat minden téren szorosabbra kívánta fűzni a magyar vezetés. Ennek egyik állomása volt az 1935-ben Rómában aláírt kultúregyezmény; az egyezmény értelmében az olasz fél Budapesten megalapította az Olasz Kultúrintézetet, ezenkívül írásba foglalták az ösztöndíjas hallgatók támogatását és a két ország nyelvének iskolai oktatását. 1937. november 19-én Rómában klíring- és turistaegyezményt kötöttek a két ország közötti árucsere-forgalom fizetésének szabályozására és a Magyarországra utazó olasz turisták vagy utasok részére való pengő-csekkek kibocsátása, illetve beváltása tárgyában. Az Olaszország felé irányuló magyar turistaforgalmat egy néhány hónappal korábban, 1937. augusztus 2-án létrejött egyezmény szabályozta.1 Az egymást érő politikai és pénzügyi megállapodásokon túl – ismervén Benito Mussolini testmozgással kapcsolatos nézeteit2 – a szabadidő-kultúra területén is számos alkalom kínálkozott a diplomáciai kapcsolatok erősítésére és a két nép egymás iránti rokonszenvének alakítására. Különféle baráti körök, egyesületek alakultak, amelyek társasutazásokat, sporteseményeket és előadásokat szerveztek a két állam kulturális és természeti értékeinek kölcsönös megismerésére. Ezek közé tartozott a magyarbarát olaszok köre, az Amici dell’ Ungheria és a Korvin Mátyás Egyesület is. A jó kapcsolat fenntartására alkalmas intézmény volt egy-egy vállalati sportegyesület is, amelynek rendezvényein nézőként olykor magas rangú diplomaták is részt vettek. E rövid tanulmány célja, hogy néhány példán keresztül bemutassa a két ország kölcsönös megismertetésére és a baráti viszony elmélyítésére törekvő, két világháború közötti egyesületi tevékenységet. 1 Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században . Budapest, 2010, 237. ; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi Levéltár, Népszövetségi Képviselet és Genfi Főkonzulátus iratai (K 107), 3. cs. 6/1/50.; Uo. 4. cs. 6/1/137.; 1000 év törvényei : http://www.1000ev.hu (Utolsó letöltés dátuma: 2017. 08. 23.); MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. Titkársága (Z 77), 21. d. 97. tétel 2 Benito Mussolini: A fascismus doktrínája . Firenze, 1935.
