Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Székely Tamás: "Ad retinendam coronam". Az erdélyi szászok és a Habsburg-dinasztia kapcsolata a dualizmus korában (1867-1918)
1 A Tageblatt szerint az a tény, hogy „a korona magasztos viselője bevonult hű városának szívébe” és ilyen hosszan tartózkodott Nagyszebenben, nem lehet véletlen.24„Az öreg, hűséges és német Szeben ebben a négy napban óriási ünnepet ült. Nemes és szép a kapcsolat a herceg és a nép között, ebben nem következhet be törés!” - írták meghatódva. A lap szerint a nagyszebeni polgárság a ünnepségeken zászlókkal és német énekekkel fejezte ki az uralkodóhoz fűzött érzelmeit. Kiemelték: a szász nép évszázadok óta megszokta, hogy a Habsburg-ház védelme miatt békét és védelmet várhat, és azt meg is őrizheti. A Tageblatt szerkesztői hangsúlyozták, hogy nem a magyar faj alapította a magyar birodalmat, hanem Szent István, aki a „nemzet szellemének centrifugális erejével szemben a kereszténységgel, a német bevándorlással és nyugati képzéssel” lépett fel. Éppen ezért bíztak a dinasztiában, ami a birodalmi gondolat jegyében évszázadok óta kormányozza az országot. Ferenc József állítólag ígéretet is tett, hogy Szászföldet hamarosan újra meglátogatja, reményei szerint felesége és a koronaherceg társaságában. Más magyarországi lapok is beszámoltak az uralkodó nagyszebeni látogatásáról, csak éppen más szempontokra lettek figyelmesek. A Budapesti Közlöny a vármegyei küldöttségek köszöntését, Wächter főispán szerepét és Ferenc Józsefnek a gyulafehérvári katolikus püspökkel történő megbeszélését hangsúlyozta.25 A Pester Lloyd szerint a látogatás kiemelkedő politikai esemény volt, éppen ezért részletesen közölték az uralkodó egyes szebeni küldöttségekhez intézett szavait.26 A Tageblatt erre reagálva csúsztatással vádolta meg a fővárosi német nyelvű lapot, de ugyanúgy kérdőre vonta az Ellenőrt, amiért az a szeptember 14-i számában „jókra és rosszakra” osztotta fel Erdély lakosságát.27 A brassói román nyelvű Kronstadter Gazetta szerint nehéz időkben érkezett az uralkodó Nagyszebenbe. A román nép sanyarú helyzetét hangsúlyozta, melyet már többször jeleztek az uralkodónak. Bizalmát fejezte ki továbbá, hogy a királyt meg tudják majd győzni, miszerint nem csak a szász, de a román nép is jobb sorsa érdemes, azaz „politikai és nemzeti” jogokat érdemel.28 Mint ismeretes, Ferenc József szebeni látogatásának közvetlen politikai hatása nem volt. Azoknak a szászoknak - így a Tageblatt szerkesztőinek is -, akik a nemrégiben átalakított magyarországi vármegyerendszerben gyors változást vártak, csalatkozniuk kellett. Ugyanakkor az 1876-os uralkodói vizit közvetett és eszmei hatása nem lebecsülendő: a grandiózus fogadtatás és ünneplés minden bizonnyal közelebb hozta az uralkodót az erdélyi szászok zárt világához. „Ad retinendam coronam ’ 24 Uo. szeptember 8-15. 25 Budapesti Közlöny, 1876. szeptember 12. 25 Pester Lloyd, 1876. szeptember 13. 22 Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt, 1876. szeptember 16. 2® Kronstadter Gazetta, 1876. szeptember 14. 49
