Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Székely Tamás: "Ad retinendam coronam". Az erdélyi szászok és a Habsburg-dinasztia kapcsolata a dualizmus korában (1867-1918)
Ad retinendam coronam' Szeben határában ragyogóan sikerült; a császár olyannyira meg volt elégedve, hogy a csapatokat vezénylő Ringelsheim bárót a vaskorona rend nagykeresztjével tüntette ki. „Köszönöm az összes generálisnak, vezérkari és főtiszteknek szorgalmukat, kitartásukat és az általuk fenntartott harci szellemet, és remélem, hogy Erdély csapatait bármikor éppilyen jó állapotban találom” - nyilatkozta büszkén az uralkodó.18 Az erdélyi szászok nagy örömmel fogadták az uralkodói látogatást, ami éppen az autonómiavesztés évére esett, így kitűnő alkalomnak tűnt a magyarok által okozott sérelmek prezentálására. Az uralkodó valószínűleg váratlanul módosíthatta a Szende Béla honvédelmi miniszter által jegyzett útitervét, hiszen a budapesti Ellenőr szeptember 6-i száma még azt közölte, hogy a király először Békés vármegyébe, Gyulára látogat szeptember 14-én, és csak onnan veszi Dél- Erdély felé az irányt.19 A kormánypárti lap ugyanebben a számban a jelenkor viszonyaihoz nem illő régi szász rendszer felszámolását és Friedrich Wächtert, az új szebeni főispánt méltatta, akitől egyértelműen „rendcsinálást” vártak a szász „darázsfészekben.” A Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt mindezt nagyon nehezményezte, és azzal az ironikus állítással vágott vissza, mely szerint a magyar lapnak egy dologban van igaza: a „feudál-arisztokratikus” megye jellege „valóban” jobban passzol a jelenlegi viszonyokhoz, mint a régi demokratikus szász „muni- cipális” berendezkedés.20 Az ószász lap a Pester Llyodot sem kímélte, azzal vádolva a német nyelvű kormánybarát lapot, hogy az egész Európát ámítja, amikor liberálisnak nevezi azt, ami valójában reakciós és fordítva. Ebben a barátságosnak aligha nevezhető politikai légkörben került sor Ferenc József nagyszebeni látogatására. A Tageblatt már szeptember 10-i, vasárnapi számában díszkeretes cikkben foglalkozott a felséges vendéggel.21 A grandiózus történelmi eszmefuttatásokkal tarkított vezércikk I. Ferdinánd 1542-es levelére hivatkozott, melyben a császári ház örök kegyességéről biztosította Szeben városát. Savoyai Jenő heroikus alakja és a török kiűzéséért folytatott harcok is igazolták a szerző szerint, hogy az erdélyi szászok véráldozatokkal terhelt hűséget fogadtak szeretett dinasztiájuknak. Ferenc Józsefnek a viharos olmützi időkben tett ígérete is felidézésre került, mely szerint „a trón és az állam gondoskodni fog a hűséges szász nép megérdemelt elismeréséről”. A történelmi és politikai áthallások bár egyértelműek voltak, az uralkodó dinasztia említésére kizárólag az alázat és tisztelet hangján került sor. A szász sajtó beszámolója szerint Ferenc József hatalmas ováció közepette érkezett meg Nagyszebenbe.22 A szász polgárság legszebb ruháit vette fel a nemes alkalomra, a házak és utcák díszes pompában úsztak. A legtöbb helyen a pirosUo. szeptember 15. 19 Ellenőr, 1876. szeptember 6. Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt, 1876. szeptember 8. 21 Uo. szeptember 10. 47 T
