Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom (Pl. Az antiszociális áradattal szemben. Budapest, 1930; A magyar szociálpolitika igaza a liberális és szocialista eszmerendszerek küzdelmében. Budapest, 1932; Fasizmus-hitlerizmus, új államfelfogások - társadalmi szemlélet és politika. Budapest, 1934; Szociálpolitika. Budapest, 1936). Imrédy Béla miniszterelnök 1938-ban felkérte a Miniszterelnökség V., Társadalompolitikai Osztályának a vezetésére, amely ekkoriban - nevétől eltérően - elsősorban az állami-kormányzati propagandát irányította. Mindemellett Kovrig Béla továbbra is foglalkozott szociálpolitikai kérdésekkel, az ő nevéhez kötődik a mezőgazdasági öregségi biztosításról szóló törvényjavaslat, amelyet az országgyűlés 1938-ban iktatott törvénybe (1938. évi XII. törvény). Teleki Pál kérésére elvállalta a Nemzetpolitikai Szolgálat vezetését, amelynek fő feladata az állampolgárok tájékoztatása volt a törvények, rendeletek tartalmáról és jelentőségéről, az állami intézkedések céljáról és az állam működéséről. A miniszterelnök öngyilkossága után Kovrig lett a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem dékánja, majd rektora, az egyetem és az erdélyi magyar tudományosság szempontjából az egyik legfontosabb időszakban. Kovrignak is köszönhető, hogy a Közgazdaságtudományi Kar is beindult Kolozsváron. A szociológiai képzés beindításában is szerepet vállalt. A második világháború alatt Kovrig Béla támogatta a keresztényszociális szervezetek (KÁLÓT, EMSZO, Hivatásszervezet, Szociális Testvérek Társasága) tevékenységét. Apor Vilmos püspök kérésére ő is részt vett 1943. augusztus 23- án Győrben azon a megbeszélésen, ahol titokban megalakult a Katolikus Szociális Népmozgalom, a későbbi KDNP elődje. Itt fogalmazták meg a magyar- országi kereszténydemokrácia első programját is. A világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd az Újjáépítési Minisztériumban dolgozott. Tanított a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd az Agrártudományi Egyetemen, végül 1947-től az egri székhelyű Magyar Katolikus Állami- és Jogtudományi karon, az egri Jogakadémián. Kovrig Béla a háború utáni keresztény szociális megújulás egyik fontos személyisége lehetett volna tekintélye, szakértelme és antifasiszta elkötelezettsége miatt. Azonban 1946 nyarán már betiltották a keresztény egyesületek többségét, a nyár végén pedig megindult a Magyar Testvéri Közösség elleni nyomozás. A nyomozók szorgalmasan gyűjtötték az adatokat a kommunista törekvésekkel szemben álló közéleti szereplőkről, politikusokról, egyháziakról. A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) is megkezdte Kovrig Béla „feltérképezését”. Rájöttek a gyenge pontjára: édesanyja és felesége betegségére. Ezt kihasználva, pressziós alapon Bihari fedőnéven beszervezték ügynöki munkára (Az úgynevezett Kovrig-dosszié részletes leírását lásd Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt - A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. Corvina Kiadó, Budapest, 2008, 193-203. o.). 360
