Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom látogatóként érkezett, s e „kívülállóság” neki is feltűnt. „Hiába a látogató, a vendég sohasem fogja kiérezni, mi a katonaélet, mi a katonaszenvedés, mi a katonaharc. Doberdó hősei állottak előttem, annyi vér, szenvedés, kitartás és győzelem hősei, és nem tudtam belőlük egyebet meglátni, csak mozgó és személytelen árnyékokat, fekete és valószerűtlen sziluetteket.” (202. o.) Éppen ezért a katonák bemutatásával és megszólaltatásával próbált arcot adni a harcoló alakulatoknak, legyen az bátorságáért kitüntetett közkatona, a nép egyszerű, de okos gyermekeként viselkedő magyar őrszem, vagy olasz hadifogoly, aki a világháborút túlélve békét és nyugalmat kívánt. A harcoló olasz katonákról tisztelettel írt, azonban a Görz városának polgári lakosai elleni olasz bombázásokat mélyen elítélte és úgy vélte, hogy ez már nem háború, hanem felesleges és rettenetes kegyetlenkedés. De éppen ez a város szolgált pozitív példaként arra, hogy a csapások után is talpra lehet állni. S a városban járva maga Pogány is rádöbbent, hogy az emberi élni akarás mindennél, még a háború szörnyűségeinél is erősebb. Véleményem szerint Pogány József első világháborús riportkönyve egy művelt, gondolkodó ember munkája, melyben a szerző politikai gondolkodás- módjából adódóan az általa tapasztalt eseményeket egy ún. szocialista, szociáldemokrata szemüvegen keresztül írta meg. S bár a könyv időben és térben az első világháború kis szeletét érinti, ennek ellenére lehetőséget ad mind az első világháború emberközeli megismerésére, mind Pogány József eddig kevésbé ismert munkásságának újrafelfedezésére. A könyv egy jól megírt riportkönyv, melyet mind a szakmabeliek, mind a téma iránt érdeklődők számára elolvasásra ajánlok. Csonka Laura Munkában a hátország: az Országos Széchényi Könyvtár és a Nagy Háború Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye. Országos Széchényi Könyvtár - Gondolat Kiadó, Budapest, 2014 Szőts Zoltán Oszkár történész első könyve a Gondolat Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában, a Nemzeti Téka sorozat keretében látott napvilágot 2014-ben. A munka két részre tagozódik. Első részében a könyvtár működéséhez kapcsolódó kor- és forrásdokumentumok gazdag tárával találkozunk. A rendeletek, a hivatalos és magánlevelezések bemutatása révén egy kiválóan keretbe foglalt betekintést kapunk három fejezetben az intézmény elő- és utóéletébe. A szerző remekül állítja párhuzamba a hátország kezdeti háborús közhangulatát a Széchényi Könyvtár nagyratörő háborús vállalkozásával. A lelkesedéssel együtt azonban az ország forrásai is elapadtak, így az intézmény 347
