Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom témától függetlenül is éppen az a nehéz, hogy a hétköznapi életet, az egyes emberi sorsokat bemutassuk a források tükrében. Szerencsére egyre több társadalom- kutató fordul a mindennapi élet kutatása felé, számukra ez a forráskiadás módszertani iránymutató lehet saját munkájuk során is. A szerző nemcsak a források jól elrendezett, logikus és tematikus felépítésével segíti az olvasót. A függelékben négy térképet is közreadott, hogy a dokumentumokat és magát a betelepítés folyamatát ne csak időben, hanem térben is el tudjuk helyezni. Manapság igen divatos lett, hogy minden valamirevaló kiadványhoz a szerző térképet mellékel, és sajnos az esetek többségében ez csak kellékként, díszes kiegészítőként szolgál, köszönőviszonyban sincs a tartalommal. Ebben az esetben azonban nem ez a helyzet: a térképek igen hasznosan és pontosan tartalmazzák mindazon településeket, ahol a német bevándorlók letelepedtek, azok magyar, német, szerb vagy horvát, román nevével. A szerző igen pontos volt a nehezen kibetűzhető és könnyen elírható nevek helyesírását illetően is. Hasonló precizitással vigyázott a források lelőhelyeinek, az érintett levéltárak nemzeti nyelven történő megnevezésére és a levéltári jelzetek megadására is. A recenzens ezt levéltárosként külön is köszöni neki, mivel az esetek többségében a kutatók/szerzők e feladatot sajnos nem tudják maradéktalanul megoldani. A függelékbe a dokumentumokhoz részletes, jól használható hely- és személynévmutató is került, a helységek esetében szintén valamennyi ismert névalak megadásával. Összességében e munkát minden forráskiadvány szerzője elé követendő példaként állíthatjuk mind a válogatás szempontjait, mind a kiadás elveit, mind pedig a közreadás pontosságát és helyességét tekintve. Tuza Csilla Bécsi levéltári kincsekről magyarul Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai. Budapest, 2015 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai /I. Levéltári leltárak 10./, 605 o. Egy-egy nyári hónap alkalmával a bécsi Minoritenplatzon található Haus-, Hof- und Staatsarchiv épületében a látogató gyakran több magyar szót hall, mint németet (vagy osztrákot). Nem véletlen: az 1989 utáni rendszerváltás következtében ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik (akár ösztöndíjak támogatásával) huzamosabb időt töltenek el a császárvárosban és levéltáraiban. Bécs közelsége és a közlekedési lehetőségek azt is megengedik, hogy az elszánt kutató (akár csak egy napra is) „kiruccanjon” Bécsbe egy kis levéltári kutatásra - feltéve, ha előre tudja, mit keres. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő tájékozódás. A Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított „Az év levéltári kiadványa”331
