Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Műhely - Tóth Krisztina: Két uralkodói oklevél a 13. századból
Műhely 2. Nagymartom Pál országbíró 1333. október 14-én. MNL OL, DL 69214. (Kubinyi család lt.) 3. Kaplai János országbíró 1392. április 4-én, amit tartalmilag átírt Pálóci Mátyus országbíró 1430. szeptember 23-án, ezt tartalmilag átírta Ország Mihály nádor 1467. július 8-án. MNL OL, DL 65941. (Balassa család lt.) Regeszta: RA I. 794. sz. 1272. február 27. (quarto Kalendas Marcii) V. István átírja IV. Béla 1264-ben kiadott oklevelét, amelyben Hont vár Pribel nevű földjét Tamás fia Benchének adományozza. Az oklevelet tartalmilag átírta: 1. Nagymartoni Pál országbíró 1332. július 9-én. MNL OL, DL 69211. (Kubinyi család lt.) 2. Nagymartoni Pál országbíró 1333. október 14-én. MNL OL, DL 69214. (Kubinyi család lt.) 3. Kaplai János országbíró 1392. április 4-én, amit tartalmilag átírt Pálóci Mátyus országbíró 1430. szeptember 23-án, ezt tartalmilag átírta Ország Mihály nádor 1467. július 8-án. MNL OL, DL 65941. (Balassa család lt.) Krisztina Tóth Two royal diplomas from the 13th century The work of Imre Szentpétery about the royal diplomas from the Arpadian era is a basic reference book and serves as an essential manual for Hungarian medieval research. Hundred years passed since its release and significant changes happened in the processing of the Hungarian medieval diplomas, thus this study can complete the collection of Imre Szentpétery with some small details. In the opus, there is a diploma from the year 1244, described under number 794. The original diploma has not survived, it is only known from later transcriptions. Imre Szentpétery described a copy from 1332 and a copy of 1333, but there is also a copy from the year 1467. The thorough examination of the three copies revealed that the aforementioned diploma was published not in 1244, but in 1264, and the border description can be also restored from it. The copy from 1467 shows that the diploma from 1264 was transcribed by king Stephen V as well in 1272. This data complements and extends the work of Imre Szentpétery. 218
