Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében
1 nak és Josif Pressl lelkipásztornak,56 karcagi parókusnak fejenként 1000 forintot, Porfirij Hlebnyikov diakónusnak57 és A. F. Liszenkónak,58 a budapesti orosz gyülekezet templomi szolgájának fejenként 500 forintot. (A papság többi tagjának, beleértve Radnai András atyát is, akinek szerepe az októberi eseményekben még tisztázatlan, az Adminisztratúra anyagi eszközeiből biztosítottuk a lehetséges segélyt. Szintén az Adminisztratúra anyagi eszközeiből sikerült elvégeznünk a legszükségesebb javításokat a kecskeméti templomon, továbbá bizonyos javításokat a budapesti orosz gyülekezet imaházának helyiségén.) 4. Péterfalvi János archimandrita ügye Péterfalvi János archimandrita59 kánonjogi helyzetének kérdését Eminenciája a javaslatom alapján nyitva hagyta. Körülbelül egy éve tért vissza a Szovjetunióból, és a legutolsó információim szerint külföldre távozott Magyarországról, állítólag Rómából adott hírt magáról. Bár ezek az információk nem teljesen megbízhatóak, mégis hitelesnek tűnnek, mivel először is Péterfalvi János archimandrita maga is nem egyszer említést tett szándékáról, hogy külföldre távozzon, másodszor is mert az októberi események óta az Adminisztratúrán nem jelent meg. 5. Varjú János protoierej büntetőügye Ahogy már bátorkodtam jelenteni Eminenciájának, 1956. július 5-én Varjú János atya büntetőügyét átadtam a Legfelsőbb Ügyészségnek. A Legfelsőbb Ügyészség 1956. december 23-i végzésével arról értesített, hogy a fentebbi ügyben nem talált indokot arra, hogy intézkedést tegyen, figyelembe véve, hogy „az V. kerületi Bíróság, a bizonyítékok értékelése alapján, Ejury Jenő60 vallomásával szemben és hitelt adva Varjú János és a tanúi vallomásának, megállapította a tényállást, amely a felmentő ítélet alapjául szolgált. A bizonyítékok értékelése eredményeként a bíró szabad belső meggyőződése alapján megállapított tényállás nem von„Átvészelni a legnehezebb napokat” 56 Életrajzi adatai ismeretlenek. 1957 júliusában hivatalosan szabadságra utazott Ausztriába, ahonnan szabadsága letelte után nem tért vissza. Berki erre hivatkozva kérte az Állami Egyházügyi Hivataltól kongruája folyósításának megszűntetését. Lásd Berki levele Nyikolaj metropolitának. Budapest, 1957. okt. 2. GARF, f. 6991, op. 2, gy. 217,1. 1-3. 57 Életrajzi adatai ismeretlenek. Életrajzi adatai ismeretlenek. 59 Péterfalvi János (1909-?), születési nevén Zuntinger Ödön, ortodox lelkész. Római katolikus teológiát végzett Bécsben, majd Budapestre került, ahol 1941-ben áttért az ortodoxiára. 1942- ben Hermogen zágrábi püspök szentelte pappá. 1943-tól rövid ideig a szegedi magyar ortodox gyülekezet vezetője, majd visszatért Budapestre. A háború után, 1947-ben a szovjet hatóságok kémkedés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták kényszermunkatáborba, ahonnan 1956-ban tért vissza. 60 Ejury Jenő (1884-?) 1939-ben tért át a római katolikus vallásról az ortodoxiára, 1943-ban szentelték pappá. 1942-től 1954-ig az Aranyszájú Szent János ortodox egyházközség segédlelkésze, 1943-1949 között Varjú János titkárságának vezetője. 203
