Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban Mindenki tudja, hogy három ország hadserege meglepetésszerűen megtámadta a békés Egyiptomot abból a célból, hogy elfoglalják a Szuezi-csatornát, az agresszív cselekményük minden népből felháborodást váltott ki. Magyar- országon pedig a nép ellenségei megpróbálták szétrombolni a békés életet, ami óriási nemzetközi bonyodalmakkal fenyegetett. Mindkét, véráldozattal, kegyetlenséggel és hatalmas rombolással járó esemény beárnyékolta a népeknek a béke megszilárdításába vetett reményét. Szerencsére az új háború ezen véres fellobbanásait hamar eloltották, de keserű emlékük, amely továbbra is félelemben tartja a népek lelkét, az Újévben minden olyan békeszerető erő új szövetségének megteremtését teszi szükségessé, amely képes győzelemre vinni az élet békéjét az ellenségesség és az erőszak szelleme felett. Egyúttal meg kell jegyezni, hogy sajnos egyes külföldi magasrangú egyházi személyek, akik láthatólag nem jól értesülvén a magyarországi eseményekről, hozzánk fordultak azzal a felhívással, hogy hassunk kormányunkra abban az értelemben, hogy ne segítsen a magyar népnek a zavarkeltőkkel és azokkal szembeni küzdelmében, akik Magyarországot az új világháborút kirobbantó tűzfészekké szeretnék változtatni. Az új, 1957. évbe lépve úgy gondoljuk, hogy ha a múlt visszafordíthatatlan is, a jelen a kezünkben van, ezért az Újévben jól kell vele bánnunk, hogy jótékonyan hassunk vele a jövőre, mivel amit elvetünk, azt is aratjuk le. Ezzel a meggyőződéssel fordítjuk figyelmünket a nemzetközi helyzetre, amelyben, az emberekben lévő szeretet elsorvadása következtében, a pusztuláshoz vezető szakadás szelleme kerekedik felül. Ezzel az ellenséggel az Újévben nemcsak egyéni erőfeszítésekkel, hanem közös akarattal is szembe kell szállni. A keresztényi szeretettel megerősítve a béke iránti egyetemes törekvést, a Szent Egyház mindenkit ennek a keresztényi dicső tettnek a folytatására szólít fel, annak érdekében, hogy nyugalmat teremtsünk a nemzetközi életben és megkönnyítsük az emberiség számára a teljes testvériség felé vezető utat. Ez pedig az ősi próféta szavai szerint teljesüljön: „Az Űr erőt ad a népének, az Úr megáldja az Ő népét békességgel.”41 Moszkva, 1957. január 1. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Novejsej Isztorii, f. 5, op. 33, gy. 22, l. 147-148. Gépelt másolat. Kézírásos aláírás nélkül. ^ Zsolt. 28, 11 az LXX számozása szerint. Másutt 29, 11. 198
