Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében
I Péter János elmondta, hogy a magyarországi római katolikus egyházat más egyházaknál erősebben megrázták a legutóbbi események. Mindszenty kardinális, akit kiengedtek a börtönből, egy sor körlevelet tett közzé az összes püspökhöz és hívőhöz, amelyekben felhívta őket arra, hogy támogassák a felkelőket mint a szabad és független Magyarországért küzdő harcosokat. A katolikus békepapokat egyházi büntetéssel sújtotta. Magyarország egész katolikus lakosságára nagy hatást gyakoroltak vezetőjének ezek a körlevelei. Azt, hogy a közeljövőben miként fog viselkedni ez az egyház, egyelőre nehéz megmondani, mert Mindszenty az amerikai nagykövetségen rejtőzött el, és a katolikus püspökök kivárják az események további alakulását. A magyarországi lutheránus egyház is méltatlanul viselkedett a hazájával szemben. Mindkét püspök, Vető Lajos és Dezséry, a felkelőkkel való együttérzésből, lemondtak a posztjukról. Ebben az egyházban zűrzavar uralkodik: egyesek a felkelők mellett állnak, mások velük szemben vannak. A magyarországi református egyháznak szintén megvannak a maga árulói. Bereczky püspök a felkelők felé hajlott. A Budapesti Hittudományi Akadémia rektora, Pap László, mindvégig szoros kapcsolatot tartott a Genfben tartózkodó Visser ’t Hoofttal,18 El kell mondani, hogy az Egyházak Világtanácsa is méltatlanul viselkedett a tragédiánk idején, a keresztény képviselőkön keresztül bujtogatva a felkelőket. Ami az Ortodox Egyházat illeti, nincsenek pontos információim, de közvetett adatok alapján Berki Feriz19 magyar hazafihoz méltón viselkedett. Információim szerint a budapesti ortodox templomok nem sérültek meg. Két kérésem van Önhöz. Az első nem is annyira kérés, mint inkább egy gondolat, amit el is fogadhat, el is utasíthat. Mivel Ön kapcsolatban áll a Debreceni Hittudományi Akadémiával,20 amelynek professzorai és diákjai a zendülés napjaiban nem inogtak meg és nem álltak át a felkelők oldalára, talán Ön is lehetségesnek tartja, hogy egy idő után, ha normalizálódik a helyzet Magyarországon, egy üdvözlőlevelet küldjön rajtam keresztül az Akadémiához vagy a reformátusokhoz. Ebben közölhetné, hogy nagy aggodalommal élték át a magyarországi eseményeket, és üdvözli mindazokat, akik hűségesek maradtak a lázadóknak nem engedő magyar néphez.21 Második kérésem a következő: január végén várható találkozója az Egyházak Világtanácsa képviselőivel Párizsban. Nem tudom, létrejön-e ez, figyelembe véve „Átvészelni a legnehezebb napokat” 18 Kézírással aláhúzva. Willem Vissert ’t Hooft (1900-1985) holland protestáns teológus, 1948- tól 1966-ig az Egyházak Világtanácsának főtitkára. 19 Berki Feriz (1917-2006) ortodox lelkész, teológus, protopresbiter. 1954-től 2001-ig a Moszkvai Patriarchátus Magyarországi Ortodox Adminisztratúrájának, majd Egyházmegyéjének esperese. 20 Nyikolaj metropolitát 1954. jan. 25-én a Debreceni Református Hittudományi Akadémia tiszteletbeli doktorává avatták. Az ünnepélyes doktori avatóra az Akadémia dísztermében került sor. Erre lásd GARF, f. 6991, op. 2, gy. 142,1. 13-15. 21 Kézírással aláhúzva. 191