Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban dája volt. Négyezer pengőt adott támogatásként a város, továbbá vállalta, hogy miden nyomtatványt ingyen elkészítenek. A Magyar Nemzeti Bank debreceni fiókjának igazgatójánál elérték, hogy a bank elengedte a számlavezetési díjat, s ugyancsak négyezer pengőt adott, akárcsak a posta, amely a levelezési díjat, a portót engedte el.25 „Az első telepesünk egy 12 gyermekes volt. A kikötésünk az volt mindig, hogy fiatal házas legyen, ahol van legalább 1 -2 iskolás gyerek, és még 1 -2 mint tartalék, utánpótlás. [...] Két szob akonyhás lakás, mellékhelyiségek, aztán kaptak jószágot, szekeret. [... ] két évig nem fizetnek semmit, hogy megerősödjenek, két év után kamatmentesen, huszonöt év alatt törlesztik. Akkor megy telekkönyvileg a nevére. [...] Gáborjáni Szabóval26 egy fametszetet csináltattunk, egy zsellér paraszt megy haza a munkából, a falu körül öleli, kapa a vállán, kisgyerek, feleséggel. És ’38-ban azt mertem odaíratni: »akié a föld, azé az ország«’.’27 Tanár, majd levéltáros - pályakezdés a háború alatt Kovács Béla az egyetemi tanulmányait 1940-ben fejezte be. Végzős egyetemistaként a Magyar Országos Levéltárban kezdte a munkáját: „oda kineveztek, ott dolgoztam egy évig, Budafokról jártam be, mert nem szerettem ezt a piszkos nagyvárost. A Kamaraerdő szélén laktunk, onnan jártam be és vonaton [...] a Déli pályaudvarra,”28 Majd miután a diplomáját is megszerezte, Észak-Erdély 1940 szeptemberében bekövetkezett visszacsatolását követően Máramarosszigetre hívták tanítani az ottani magyar tanárhiány enyhítésére. Akkor még a pedagógiai vizsgája nem is volt meg, azt csak 1941 januárjában tette le. Emellett levéltárosi szak- képzettséget is szerzett, illetve 1941-ben doktorált is.29 A szociális szervező munkában Máramarosszigeten is kitűnt: „Szerveztem 12 gyerek számára egy ingyenes »népi« kollégiumot. Semmit nem fizettek, kaptak lakást, ellátást, kosztot. Kaptak alsó- és felső ruhát, télikabátot, cipőt [...] a megye segítségével [...] az alispán segítségével a szociális alapból ezt a 12 gyereket felruházták és az internátusbán a reggelijét mi fizettük, az ebédet meg a vacsorát a katonaság adta.”30 1941 végén kinevezték Szilágy megye levéltárvezetőjének Zilahra. Máramarosban 116 pengő volt a fizetése, most az új állásában ennek többszörösét kapta: „Mint Szilágy megye főlevéltárnoka, levéltárvezetője voltam, 386 pengő 25 Uo. 10-11. o. Gáborjáni Szabó Kálmán (1897-1955) festő, grafikus, művésztanár. Élete és munkássága szorosan kötődik a Debreceni Református Kollégiumhoz. Stílusára főként Aba-Novák Vilmos hatott. Művészete a népi írók mozgalmának szellemi rokona. 22 OHA-interiú 11-12. o. 28 Uo. 30. o. 29 HM HIM HL B258/1957. 30 OHA-interjú 16. o. 174
